A Pasaréti Gimnázium Házirendje

1. Jogi státusz, alapadatok
 
Intézmény neve:  Pasaréti Gimnázium

Intézmény címe:  1022 Budapest, Lóczy Lajos utca 11.

Telefon/fax: 06-1-326-9071 / 06-1-326-8620

e-mail: pasareti.gimi@gmail.com

Honlap: www.gimi.hu

Az intézmény fenntartója: Alapítvány a Pasaréti Gimnázium létesítésére és működtetésére

1022 Budapest, Lóczy Lajos utca 11.

Az intézmény típusa: gimnázium

2. A Házirend jogi háttere és egyéb forrásai

  • Magyarország Alaptörvénye

  • Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.) valamint az azt módosító rendeletek vonatkozó paragrafusai

  • A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

  • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) – Köznevelési törvény

  • 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet 2.§

  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – EMMI rendelet

  • Az iskola Pedagógiai Programja

  • Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

  • Az iskola korábbi Házirendje 

2.1 Formájának megjelölése
A Házirend szabályozza az 2011. évi A nemzeti köznevelésről szóló törvényben, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtakat.
A dokumentumot az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.
A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.
  1. Hatályának meghatározása
A Házirend a kihirdetés és kifüggesztés napján lép hatályba, a hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekekre és szüleikre vonatkozik.
Jelen Házirend 2015.09.01-jén lép hatályba, és aktualizálására 2016. 08. 31-én kerül sor.
A Házirend előírásai azokra az intézményi és intézményen kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét.
A nevelőtestület összes tagja az intézmény minden tanulójáért felelős, a Házirend betartását nem csak azoktól kérhetik számon, akiket tanítanak, hanem mindenkitől.
  1. Nyilvánossága
A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
A Házirend egy-egy példánya megtekinthető
- az intézmény irattárában;
- az intézmény igazgatójánál;
- az intézmény honlapján.
A Házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülővel megismertetjük. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
- a tanulókkal az első tanítási napon;
- a szülőkkel az első szülői értekezleten.
 
 
3. A tanulók és a szülők jogai és kötelességei
A tanulói jogokat és kötelességeket a Köznevelési törvény 25. § (2), illetve a 46. § határozza meg. Ezek alapján intézményünkben a tanulóknak, illetve a szülőknek a következő jogaik és kötelességei vannak:
    1. A tanuló jogai
  • a képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
  • a képességeit figyelembe véve továbbtanuljon;
  • az alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;
  • a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák;
  • az óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
  • a nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
  • a személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa;
  • az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;
  • a családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön;
  • részben vagy egészben mentesüljön a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre;
  • igénybe vegye az intézmény eszközeit, az intézmény létesítményeit, az iskolai könyvtári szolgáltatást;
  • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
  • a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenység megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozzon létre – ezek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti
  • részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek;
  • választó és választható legyen a diákképviseletbe;
  • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről;
  • hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
  • hogy tanulószobai ellátásban részesüljön;
  • a vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák;
  • vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
  • magántanuló legyen, továbbá kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;
  • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
  • kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe
  • kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
  • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve kérje az őt ért sérelem orvoslását;
  • az intézmény valamennyi nevelőjétől, dolgozójától tanácsot, segítséget kérni;
  • joga van az óraközi szünetekhez;
    1. A tanuló kötelességei
  • részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;
  • eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
  • az életkorához és fejlettségéhez, továbbá az iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
  • megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az intézmény helyiségei és az intézményhez tartozó területek használati rendjét;
  • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton;
  • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket;
  • haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt;
  • megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket;
  • betartsa az iskola által elvárt viselkedés szabályait;
  • óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit;
  • az intézmény vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait;
  • megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat;
  • minden tanuló elsőrangú kötelessége, hogy képességeinek megfelelően tanuljon. Órák alatti magatartásával is segítse elő a nyugodt munkát és az előrehaladást.
  • hogy naponta 8.20 órára kipihenten, felkészülten, felszereléseit magával hozva megérkezzen az iskolába;
  • hogy becsengetéskor haladéktalanul bemenjen az osztályterembe, és csendben várja a tanárt.
  1. A szülők jogai és kötelességei
A szülői jogokat és kötelességeket a köznevelési törvény 72. § határozza meg. Ezek alapján intézményünkben a szülőknek a következő jogaik vannak:
    1. A szülők jogai
  • szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot gyermeke számára;
  • halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon;
  • gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét;
  • megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
  • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;
  • kezdeményezze szülői szervezet, iskolaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen;
  • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
    1. A szülők kötelességei
  • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit;
  • figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét;
  • biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését;
  • tiszteletben tartsa az intézmény vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk;
  • biztosítsa gyermeke iskolai foglalkozáson való részvételét, továbbá tankötelezettségének részvételi kötelezettségének teljesítését;
  • megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében;
  • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;
  • elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az intézmény rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását;
  • gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz;


 
4. A tanulói jogok gyakorlásának, a kötelességek teljesítésének szabályai
    1. A tanulói jogviszony
A tanulói jogviszonyról a Köznevelési törvény 45. §-a, valamint az EMMI rendelet 23. §-a rendelkezik. E jogszabályok szerint:
  1. 2012. szeptember 1-jétől az általános iskolás tanulók tankötelezettsége a 16. évük betöltéséig tart (a sajátos nevelési igényűek kivételével). Mivel a törvény nem tartalmaz (a korábbihoz hasonló) előírást arról, hogy a tankötelezettség azon tanév utolsó napjáig tartana, amelyben a tanuló a tankötelezettség korhatárát betölti, a tankötelezettség a 16. életév betöltését követő napon megszűnik.
A tanulói jogviszony létesítéséről az iskola vezetője dönt.
    1. A tanulói jogviszony megszűnése
A tanulói jogviszony megszűnéséről a Köznevelési törvény 53. §-a rendelkezik:
Megszűnik a tanulói jogviszony
  1. ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján
  2. gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
  3. a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
  4. megszűnik a tanuló jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott
  5. megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján
    1. Az iskolai be- és átiratkozás
A tanulói jogviszonnyal, valamint az iskolai beiratkozással, átiratkozással kapcsolatos rendelkezéseket a Köznevelési törvény 50. §-a szabályozza.
A tanulói jogviszony a beiratkozás napjától, a kiiratkozás, illetve a más intézménybe történő átiratkozás napjáig tart.
  • az iskolába történő felvétel feltétele, hogy a jelentkező tanuló bemutassa a bizonyítványát, személyi igazolványát, annak hiányában diákigazolványát
  • az iskola nyitott minden polgár gyermeke számára,
  • az iskola nyitott minden olyan tanuló számára, aki elfogadja az iskola oktatási és nevelési programját, betartja a Házirendjét;
Iskolánk nem körzeti iskola. Ezért ha iskolánk tanulója a Házirendet többszöri figyelmeztetés ellenére megsérti, vagy magatartásával sérti az intézményünk szellemiségét, az iskola igazgatója, az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről a szülőt írásban kell értesíteni.
Más intézményből történő átvétel esetén:
A felvételi folyamat során elbeszélgetünk a tanulóval, a szülőkkel, ismertetve iskolánk szellemiségét, szokásainkat, követelményeinket.
A felvétel szempontjai:
  • Legalább változó magatartás és szorgalom érdemjegy;
  • Legalább közepes bizonyítvány. Ugyanakkor felmérjük angol nyelvből a tanulót, azzal a céllal, hogy a megfelelő nyelvi csoportot meghatározhassuk;
  • A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő bármely tantárgyból. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.
A tanulók felvételéről, osztályba sorolásáról a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, a felmérésének és elbeszélgetésnek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
A magántanulói státusz létesítése:
A Köznevelési törvény 45. § (5) bekezdésének értelmében a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót.
A magántanuló felkészítéséről a szülő köteles gondoskodni. A magántanuló a szorgalmi idő vége előtt két héttel köteles vizsgára jelentkezni. A magántanulót az iskola igazgatója a tanév végén írásban értesíti az osztályozóvizsgák időpontjáról, melynek időpontja általában a pótvizsgákkal azonos időben van, de előzetes egyeztetés esetén – pl. tartós külföldi tartózkodás miatt- az iskola igazgatója más időpontot is engedélyezhet.
Az egyéni tanrendes státusz:
5. A munkarenddel, működési renddel kapcsolatos szabályok
Az iskola munkarendje
  • Az iskola épülete tanítási napokon 7.30 – kor nyit. A tanulók kötelessége, hogy az iskolába illetve az iskolai rendezvényre legkésőbb 10 perccel a tanítás, illetve a rendezvény megkezdése előtt megérkezzen.
  • A tanítás 8.30 –kor kezdődik.
  • A tanulóknak legkésőbb 8.20 –ig kell az iskolába megérkezniük, az őket kísérő szülőknek, hozzátartozóknak eddig az időpontig el kell hagyniuk az iskola épületét.
  • A külső helyszínen (sportpálya, sportcsarnok), a reggeli időszakban tartott testnevelés órák 8.15 órakor kezdődnek, a diákoknak 8 órára kell érkezniük.
  • Ha a tanuló a tanórai foglalkozásra késve érkezik, a késés idejét a szaktanár a napló megfelelő rovatába bejegyzi, amit az osztályfőnök hetente összesít. Ha ez az idő eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.
 
    1. Az iskolai tanórák, tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai
A tanítás a kiadott órarend szerint történik. A tanórák és tanórák közötti szünetek rendje:
Tanórák, csengetési rend
 
 
1. óra:
8.30 - 9.15
2. óra:
9.25 - 10.10
3. óra:
10.20 - 11.05
4. óra:
11.15 - 12.00
5. óra:
12.10 - 12.50
6. óra:
13.35 - 14.15
7. óra:
14.20 - 15.00
  • A diákok a becsengetés után késedelem nélkül a tantermekbe mennek, és a szünetben előkészített felszerelésükkel várják a tanárt.
  • Az iskolát a tanítás befejezése előtt csak tanári kísérettel, illetve igazgatói, osztályfőnöki vagy ügyeletes tanári engedéllyel szabad elhagyni. Az iskola engedély nélküli elhagyása fegyelmi szankciókat von maga után.
  • Az iskolában délutánonként szakkörök és délutáni foglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére.
  • A tanulók főétkezésére biztosított szünet ideje: 12:50 – 13:35.
5.2 Tanórán kívüli foglalkozások munkarendje
Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
 
Versenyek, vetélkedők, bemutatók:A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
 
Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
 
Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
    1. Az iskolai és iskolán kívüli viselkedés normái
A Köznevelési törvény 25. § (2) alapján az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.
  • Az iskolai közösség tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutnia a tiszteletnek, a kölcsönös megbecsülésnek és a mértéktartásnak.
  • Kívánatos, hogy a fiúk megtanulják a lovagiasság szabályait, s ugyanilyen fontos, hogy a lányok mellőzzenek minden olyan gesztust, amelyek a fiúkat ezen szabályok tiszteletben tartása alól felmenthetik. Illendő, hogy a lányok és a fiúk kapcsolatában is a mértékletesség legyen a vezérelv, amely világosan megszabja, mi az, ami e kapcsolatból a közösségre tartozik, és mi az, ami nem.
  • Tanulóink számára kívánatos a tiszta és ápolt megjelenés, amely egyszerű és természetes, a divat szélsőségeitől mentes. Nem kívánatos például az extrém hajfestés, sminkelés, hajnyírás, a nyári könnyedséget idéző ruházat, testékszerek használata, stb.
  • Becsengetéskor a tanuló a tanteremben várja a tanárt az osztályfőnök vagy az adott szaktanár által jóváhagyott ülésrendnek megfelelő helyén, majd annak belépésekor vagy távozásakor felállással köszönti őt.
  • Az iskola területén, illetve az iskolai rendezvényeken tilos a szeszesital, energiaital fogyasztása és a dohányzás. A szabály ellen vétő diákot az iskola kizárhatja a rendezvényről és ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
  • A házirend szabályai az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken is teljes mértékben érvényesek.
  • Fegyelmi szankcióban részesült tanulók iskolai kirándulásokon és rendezvényeken való részvételét a tantestület megtagadhatja.
5.4 A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok
Az ide vonatkozó rendelkezéseket a Közoktatási törvény 51.§ (1), valamint az EMMI rendelet 5. § (1) tartalmazza:
„A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.”
Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
  • a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • a tanuló beteg volt, és azt igazolja,
  • a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
Első igazolatlan óra
Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.


 
10 igazolatlan óra
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is.
30 igazolatlan óra
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.
50 igazolatlan óra
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.
5.5 Mulasztások igazolása
  • Az iskolából történő hiányzást szülő, orvos, osztályfőnök, illetve az iskolavezetés igazolhatja:
  • Szülő írásban, az ellenőrző könyvben vagy elektronikus formában igazolhatja gyermeke hiányzását,
  • Az igazolást legkésőbb két héttel a mulasztást követően az iskola titkárságán vagy az osztályfőnöknél le kell adni,
  • Az osztályfőnök és az iskolavezetés indokolt esetben (pl. tanulmányi verseny, sportkikérő stb.) igazolhat mulasztást.
  • A 35 órát meghaladó, előre látható távolmaradást - a szülő írásbeli kérelme alapján - az igazgató engedélyezheti.
  • A testnevelési órákról való állandó felmentést – orvosi indok alapján – a szak- vagy iskolaorvos adhat.
  • A tanítás nélküli munkanapokon is kötelező a programokon való részvétel.
  • Ha egy tanuló összes hiányzása egy tanév során meghaladja az oktatási törvényben meghatározott 250 órát, vagy egy bizonyos tantárgy éves kötelező óraszámának 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
Késések
Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
    1. A jogorvoslat gyakorlása
A tanuló joga, hogy:
  • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
  • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
  • kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
  • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve kérje az őt ért sérelem orvoslását;
  • az intézmény valamennyi nevelőjétől, dolgozójától tanácsot, segítséget kérni;
Az osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában, számára a kellő információ megadásával, ügyének intézésével. Az osztályfőnök akadályozottsága esetén ez a kötelesség a gyermekvédelmi felelősre, érintettsége esetén pedig az igazgatóra hárul.
A tanulókat közvetlenül érintő döntések előkészítő szakaszában az iskolavezetés kikéri a DÖK-ön keresztül a tanulók véleményét. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben rögzítjük.
6. Az iskolai vizsgarend
Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő:
Osztályozó vizsga:
  • Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tantárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, egyéni tanrendes tanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók vagy valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza. A vizsgára való jelentkezés a tanulók részéről írásban történik, határideje a vizsga időpontját megelőző egy hét. Az osztályozó vizsgák időpontját az iskola Munkarendje szabályozza.
Különbözeti vizsga:
  • Az igazgató írja elő más iskolából, más évfolyamról vagy más szerkezeti típusú iskolából érkezett tanulóknak a tananyag összevetése után.
Javítóvizsga:
  • Bármely tantárgy tanév végi elégtelen minősítését augusztus hónapban javítóvizsgán kell kijavítani.
  • A vizsgára a tanuló az év anyagából önállóan készül fel. A vizsga anyagát a tantárgyat tanító tanár állítja össze.
Érettségi vizsga:
  • Iskolánk az állami középszintű érettségi vizsgák szervezését és lebonyolítását látja el, a központilag kiadott érettségi vizsga szabályzata alapján.
Fenti vizsgákról jegyzőkönyv készül.




7. Egyéb, nem tanuláshoz szükséges tárgyak behozatala
Az ide vonatkozó szabályokat a Köznevelési törvény 25. §-a, (3) bekezdése szabályozza.
    1. Az iskolában használható felszerelés
  • A tanuló nem hozhat az iskolába olyan tárgyakat, nem viselhet olyan ékszereket, ruhadarabokat, amelyek balesetveszélyesek lehetnek, sérülést okozhatnak, illetve sértik a közízlést, a közerkölcsöt.
  • Indokolt esetben hangszert, a tanítási óra anyagához kapcsolódó értékes könyvet, adathordozót be szabad hozni.
  • A tanulók a tanórákon csak a szaktanár által előírt felszerelést használhatják és tevékenységet végezhetik, mobiltelefonjaikat kötelesek olyan funkcióba tenni, hogy az érkező üzenet vagy hívás ne zavarhassa a tanórát. A laptop, táblagép tanórai használatát a szaktanár engedélyezheti vagy megtilthatja, akár a diákok egyéni elbírálása alapján. Ha a tanuló a tanórához nem szükséges eszközt, tárgyat használ (pl. mobiltelefon), illetve nem a tanóra menetének megfelelően tevékenykedik,  a szaktanár jogosult elvenni a nemkívánatos eszközt, a tevékenység tárgyát, és azt az utolsó tanítási óra után visszaadni. A szaktanár a tanóra zavartalanságának érdekében jogosult a tanóra kezdésekor, a tanóra időtartamára összegyűjteni a mobiltelefonokat.
Az osztályfőnök fegyelmi szankcióval illetheti a rendszeres szabályszegést.
  • Az iskola a tanulók értékeiért felelősséget nem vállalhat, a diákok ne tartsanak maguknál indokolatlanul nagy értéket vagy sok pénzt. Rendkívüli esetekben a gimnázium páncélszekrényében helyezzük el az értékeket.
8. Öltözködési szabályok
Hétköznapi ruhájuk legyen kényelmes, a gyermekek számára is könnyen kezelhető.
Az iskolai ünnepi ruha fiúknak sötét hosszúnadrág, fehér ing, zakó, nyakkendő; lányoknak sötét szoknya (hideg időben nadrág), fehér blúz. Az ünnepi öltözethez nem illik a sportcipő.




9. Az intézmény eszközeinek, létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok
Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.
Minden dolgozó és tanuló felelős:
  • a közös tulajdon védelméért és állagának megóvásáért;
  • a tűz-és balesetvédelmi szabályok megtartásáért;
  • a munkavédelmi szabályok megtartásért;
A tanulók az intézmény helyiségeit és létesítményeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén.
A tanulók az általuk okozott kárt kötelesek megtéríteni.
Bombariadó esetén az épületet a Tűzriadó tervben foglaltak szerint hagyjuk el.
A helyiségek vagy létesítmények berendezéseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. Az iskola helyiségeinek bérbeadását csak az igazgató engedélyezheti. A bérbeadásból származó bevétel felhasználásáról az igazgató dönt.
    1. A tornaterem házirendje
  • A tornatermet a tanulók testnevelési órán, gyógytestnevelési és az iskolai sportkör foglalkozásain használhatják kizárólag testnevelőszemélyes felügyeletével. Ettől eltérően csak az igazgató engedélyével, testnevelőfelügyelete mellett;
  • A terem csak váltócipőben vehetőigénybe, utcai cipővel belépni TILOS;
  • A terembe csak a foglalkozáshoz kapcsolódó felszerelések eszközök vihetők be, minden mást az öltözőben, értéktárgyakat kötelesek a tanulók hagyni;
  • A foglalkozások után a csoport köteles a teremben rendet tenni (pl. a kapukat, zsámolyokat, padokat a helyükre visszarakni);
  • A termet utolsóként használó a bejárat melletti kapcsolótáblán köteles áramtalanítani, és a termet bezárni;
  • A tornateremben okozott szándékos károkozást fegyelmi eljárás, és az okozott kár megtérítése követi, ha a kárt okozó személye nem tisztázható, akkor a csoport köteles együttesen helyrehozni a problémát;


 
9.2 A testnevelési öltözők házirendje
  • A tanulók a testnevelési órák előtt és után az öltözőket rendeltetés szerint használhatják tisztálkodás, átöltözés céljából.
  • Az öltözők kulcsát a testnevelők kezelik, ők nyitják a tanóra végén, és zárják a tanóra előtt.
  • Az öltözőből, a tanítási órát megelőzően, csak a tanár utasítására jöhetnek ki a tanulók, ott kötelesek megvárni az óra kezdetét!
  • Az öltözők kulcsát tanuló nem veheti fel, és nem kaphatja meg.
  • Az öltözőkbe tanuló a tanítási óra alatt nem léphet be.
  • Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért, ruhaneműkért felelősséget nem vállalunk!
  • Az értéktárgyakat (pénztárcákat, ékszereket, mobiltelefonokat, stb.) a tanári szobában kell elhelyezni.
  • Az öltözőkben dohányozni TILOS!
  • Az öltözőkben okozott szándékos károkozást fegyelmi eljárás, és az okozott kár megtérítése követi, ha a kárt okozó személye nem tisztázható, akkor a csoport köteles együttesen helyrehozni a problémát.
9.3 A számítógépterem használatának rendje
  • A gépterembe csak tanári engedéllyel szabad belépni. Diákok a gépteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.
  • A gépterembe ételt, italt bevinni szigorúan tilos.
  • A számítógépeket és a hozzájuk tartozó perifériákat csak tanári engedéllyel szabad be- vagy kikapcsolni.
  • Csatlakozó kábeleket tilos áthelyezni.
  • A számítógépeken csak az iskola által adott, vagy a rendszergazda által előzetesen ellenőrzött adathordozókkal szabad dolgozni.
  • A adathordozóra adatokat felvinni, törölni vagy onnan letölteni csak a rendszergazda engedélyével szabad.


 


 


 
9.4 Könyvtárhasználat
  • A diákok az iskola könyvtárából a könyvtár vezetőjétől kölcsönözhetnek könyvet otthoni és tanórai használatra.
  • A kölcsönzés ideje 1 hónap, mely elteltével a tanuló köteles az általa kölcsönzött könyvet visszaszolgáltatni.
  • Ha a tanuló a kölcsönzött könyvet megrongálja vagy elveszíti, köteles a könyv árát megtéríteni.
  • A könyvtár Tankönyv részlegét a tanulók önállóan, szabadon használhatják. A könyvtári tankönyveket a tanórai használat után a tanulók kötelesek visszatenni a helyükre.
10. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
Az ide vonatkozó rendelkezéseket a az EMMI rendelet 5. § (1) tartalmazza.
E szerint iskolánkban a tanulókat, a szülőket és egyéb alkalmazottakat megilleti a rendszeres tájékoztatás joga. Ennek formái:
  • iskolarádión, faliújságon keresztül
  • iskolaújság, iskolai blog segítségével
  • havi hírlevél formájában
  • iskolai honlapon való tájékoztatással
10.1 A szülőkkel való kapcsolattartás
10.1.1 Szülői értekezletek és fogadóórák
  • Szülői értekezletet a tanév rendjében meghatározott időpontokban tartanak az osztályfőnökök. Rendkívüli értekezletet az osztályfőnök hívhat össze.
  • A fogadóórákra a tanév rendjében rögzített időpontokban kerül sor. A megadott napon a szaktanárok az előre egyeztetett időpontokban fogadják a szülőket. Időpontot a titkárságon lehet kérni a fogadóóra előtti héten.
10.1.2 Az elektronikus napló használata
A szülők az elektronikus napló használatához a tanév elején egy erre jogosító felhasználónevet, illetve jelszót kapnak a napló üzemeltetőjétől. Kérésre minden alakalommal nyomtatott formában is megtekinthetik a naplóban lévő osztályzatokat, mulasztásokat, bejegyzéseket.
    1. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
11. Jutalmazási, fegyelmezési és a kártérítés felelősségének rendje
A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének és kártérítés felelősségének rendjét a Köznevelési törvény 58. és 59. §-a, valamint az EMMI rendelet 5. §-a (1) tartalmazza. E szerint:
    1. A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít - így hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez- az iskola nevelőtestülete jutalmazza.
A jutalmazás formái
  • Tanév közben adható jutalmak:
    • szóbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),
    • írásbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),
    • nyilvános dicséret az iskolaújságban vagy az ünnepélyeken.
  • Tanév végi jutalmak:
  • a bizonyítványba bejegyzett szaktárgyi dicséret,
  • a bizonyítványba bejegyzett általános dicséret,
  • oklevél,
  • jutalomkönyv,
  • emlékérem,
  • Pasaréti Kupa: A felterjesztett tanulók közül a tantestület választja ki a legkiválóbb diákot.
    1. A tanulók fegyelmezése
A Köznevelési törvény 58. §-a alapján fegyelmi eljárás indítható, és írásbeli határozattal fegyelmi büntetés szabható ki azzal a tanulóval szemben, aki a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi. Fegyelmi vétség az iskola hírnevének rontása, a trágár beszéd, a neveletlen, szemtelen magatartás, és hangnem, a tettlegesség is. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai Szervezeti - és Működési Szabályzatban, továbbá a Házirendben foglaltakat. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül. Ettől súlyos esetben el lehet térni.
Fegyelmi szankciók
Szaktanári bejegyzések, figyelmeztetések, az ellenőrző hiányának bejegyzése, melyeket a bejegyzések számától és súlyosságától függően fegyelmi szankció követ.
  • Osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó.
  • Igazgatói vagy tantestületi figyelmeztető, intő, rovó.
  • Fegyelmi eljárás
A fegyelmi szankció nem ismételhető, ismételt fegyelmi kihágás esetén csak magasabb szintű büntetés adható. A kiemelkedő fegyelmi kihágásokat az iskola fegyelmi bizottsága vizsgálja ki.
A tanulók dicséreteit és megrovásait - az eseménnyel egy időben - annak a pedagógusnak a kötelessége a naplóba is bejegyezni, akitől a gyermek azt kapta.
Az írásbeli fegyelmezési módokat általában szóbeli fegyelmezés előzze meg!
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén szülője kártérítésre kötelezhető.
    1. A tanulók kártérítési felelőssége
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:
  • gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát;
  • ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét;
Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
12. Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tanszerellátás eljárási rendje
A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti - az adott év aktuális jogszabályainak és finanszírozásának megfelelően- az ingyenes ill. kedvezményes étkezésre és tanszerellátásra való jogosultság feltételeit, azok igazolásának módját, kérvényezésének rendjét, ütemét.
A következő tanévi kedvezmények igényléséhez szükséges igazolások leadási határideje az aktuális tanév utolsó tanítási napja.
    1. A tanulók vélemény nyilvánításának rendje, formái
  • A diákok kollektív jogainak érvényesítése, egyéni érdekvédelmük segítése céljából diákönkormányzatot hoznak létre. Ennek működését külön szervezeti és működési szabályzat írja le. A diákság nagyobb közösségének, csoportjának tekintjük a legalább két osztály tanulóiból álló csoportot.
  • A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhatja az iskola igazgatójával folytatott megbeszéléseken. A diákönkormányzat kérdéseire az igazgató 30 napon belül ad választ.
  • A nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.
  • Diákönkormányzat, a következő tanév munkatervének kialakításában való hatékonyabb közreműködése érdekében a folyó év június 15-ig egyeztet az Iskolavezetéssel.
  • A diákközgyűlést minden évben a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban tartjuk. A közgyűlésen osztályonként 3 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen.
  • A diákközgyűlés technikai feltételeit az iskola biztosítja, megszervezése a diákönkormányzat feladata.
  • A diákönkormányzat írásbeli kezdeményezésére az igazgató három héten belül köteles tanítási időn kívülre összehívni a rendkívüli diákközgyűlést.
A diákönkormányzat munkáját pedagógus szakképzettségű személy segíti. A Köznevelési törvény 48.§ (3) szerint: a DÖK patronálóját (pedagógus) 5 évre bízza meg az igazgató.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
  • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
  • a házirend elfogadása előtt;
13. A Házirend elfogadásának dokumentumai
  • A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve
  • A szülői szervezet összejövetelének jegyzőkönyve
  • A DÖK összejövetelének jegyzőkönyve