"Omnia mea mecum porto"

azaz: Mindenemet magammal viszem



A jelmondat kiejtése: "Omniá meá mékum portó"

A latin mondat eredete: Az általunk használt közkedvelt szórendtől némileg eltérve Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-44), a római köztársaság leghíresebb szónoka említi e bölcsességet a Paradoxa című művében (I.1.8.: Omnia mecum porto mea). Cicero azonban e szentenciát görögből fordította latinra.

Ki volt Priénéi Bias?

Biast az ókorban a hét görög bölcs között tartották számon. Bár e hét személy kiléte a hagyományban nem teljesen egyértelmű, a matematikából jól ismert Thalés és a történelemből is nevezetes Solón Biasszal együtt mindig a hetek közé tartozott. E hét bölcselővel kapcsolatban a görögök sok mesés történetet örökítettek meg, amelyeknek gyakorta vajmi kevés közük van a történeti valósághoz. Bizonyos kijelentéseket csupán azért tulajdonított név szerint nekik a hagyomány, mert alakjuk legendássá vált és így tekintélyt szerzett egy-egy ismeretlen eredetű szállóigének.

Biztosra vehető, hogy Bias egy előkelő priénéi család sarja volt és virágkora, életének delelője a Kr.e. VI. század közepén volt. Születési helye azért is fontos, mert meghatározta Bias politikai, bölcseleti tevékenységét. Priéné ugyanis Athénnal átellenben, az Égei-tenger keleti partján, Kis-Ázsiában fekszik. E területet az Athént is lakó görög törzs, az ión népesítette be. A görög bölcselet, filozófia első művelői e tengerpartot benépesítő, sokfelé utazó, kíváncsiskodó iónok közül kerültek ki (ión természetfilozófusok). Ugyanakkor a Kr.e. VI. század kezdetétől az itt lakó görögök a terjeszkedő ázsiai birodalmak árnyékában éltek.

Mikor mondta e bölcsességet?

E történelmi helyzetnek köszönhető a szállóige megszületése. Hérodotos leírása szerint (Görög-perzsa háborúk I.170.) amikor a perzsák az iónokat fenyegették és úgy tűnt, biztos szolgaság vár rájuk, Bias a Paniónionban (minden iónok közös kultusz- és gyülekezési helye) összegyűlt iónoknak azt tanácsolta, hogy hagyják el mindannyian szülőföldjüket, és Szardínia szigetére költözzenek, ahol egy közös, nagy városállamot alapíthatnak. A haza azonban nem eladó, az összesereglett görögök elvetették Bias javaslatát és kitartottak szülőföldjük védelmezése mellett. A kis-ázsiai iónokat a perzsaellenes háborúban athéni testvéreik is segítették. A perzsák feletti diadal az athéni demokrácia, végső soron a nyugati civilizáció megszilárdításához vezetett. Kis-Ázsiában az első világháború végéig népes görög lakosság élt, ekkor üldözték el őket a törökök.

Bias azonban félresikerült tanácsa ellenére sem hagyta el honfitársait, maga is kivette a részét a küzdelemből. A Cicerótól idézett bölcsességet akkor mondta, mikor az ellenség szabad elvonulást ígért az ostromlottaknak és ráadásképpen ki-ki annyi kincsét vihette magával, amit két karjában elbírt. A sorfalat álló ellenség között Bias éles ellentétben a többiekkel, üres kézzel ballagott. Mikor értetlenkedve kérdezték, miért nem viszi magával legféltettebb kincseit azt válaszolta: "Mindenemet magammal viszem".

Milyen értelemben használjuk és idézzük e szállóigét?

Bias "mindene" tehát a fejében fölhalmozott tudás és ismeret volt, amely segítségével a legsanyarúbb körülmények között is lehetőség nyílik a megélhetésre. A szülőföld kényszerű elvesztése után tehát ez a legnagyobb kincs, sokkal nagyobb, mint a könnyen elveszthető anyagi javak. A gimnáziumunkban folyó oktatás is ilyen, az egész életre elkísérő tudással igyekszik a diákságot fölvértezni, hogy ki-ki a maga módján ennek segítségével meg tudja állni a helyét.