A Pasaréti Gimnázium Pedagógiai Programja

a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: Nkt, kerettantervek);

●

a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen;

●

személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján;

●

a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése;

●

az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal;

●

az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése;

●

felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra (felső tagozat, gimnázium, felsőoktatás);

●

a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése;

●

a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése;

●

egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés;

●

a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük megszervezése.

Fontos feladatunk

●

Magas színvonalon részt venni a pedagógiai- szakmai szolgáltatásban, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban NKT), valamint a végrehajtására vonatkozó kormány- és EMMI rendeletek, az EMMI 26498-1/2013/KOIR iktatószámú Határozata, valamint a fenntartó és az OH közötti PSZKF/89-1/2016 iktatószámú megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

●

Törekszünk a magas színvonalú munka személyi feltételeinek fenntartására. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megteremteni a magas színvonalú munka tárgyi feltételeit.

●

Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát.

●

A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást:

az önmagával szembeni szakmai igényesség terén;

a munkafegyelem terén;

az etikus magatartás terén;

az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás).

●

Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat.

●

Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát.

●

Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk.

●

Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

1.1.

A Pasaréti Gimnázium adatai

Az intézmény neve: Pasaréti Gimnázium (OM 035343)

Az intézmény székhelye: 1022 Budapest, Lóczy Lajos utca 11.

Az intézmény alapítója és fenntartója: Alapítvány a Pasaréti Gimnázium Létesítésére és Működtetésére

Az intézmény címe: 1022 Budapest, Lóczy Lajos u. 11.

Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

Az intézmény működési területe: országos

Az intézmény típusa: 4, 6 és 8 évfolyamos gimnázium

A képzés belső szerkezete:

●

iskolánk négy- hat és nyolcosztályos gimnáziumi képzést folytat,

●

képzésenként legfeljebb egy osztályt indít évfolyamonként,

●

az egy osztályba felvehető tanulók maximális létszáma 26 fő

Az intézmény alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

Az intézmény alapításának éve: 1995

1.2.

Az iskola arculata

A Pasaréti Gimnázium alapítványi fenntartású köznevelési intézmény, amely 1995-ben alakult, a Fővárosi Önkormányzat, később Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével működik. A képzés négy, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi tagozaton, legfeljebb 200 fő tanulói összlétszámmal folyik. A tanulók emelt óraszámban tanulnak idegen nyelveket. Az első idegen nyelv az angol, amelyet már az 5. évfolyamtól tanulhatnak a 8 évfolyamos képzésre jelentkezők. A kilencedik évfolyamtól bevezetett kritériumvizsga rendszer célja az érettségi vizsgára való felkészülés segítése.

Az iskolai oktató-nevelő munka fő célkitűzése a növendékek szaktárgyi tudásának megalapozása és magas szintre hozása, valamint felkészítésük felsőfokú tanulmányaik megkezdésére. Tantestületünk elkötelezett a kulcskompetenciák, így az anyanyelvi- és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a természettudományos kompetencia, a digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésében.

Kiemelt szerepet kap az élő idegen nyelvek (angol, német és spanyol) magas szintű oktatása, a nyelvi kultúra megismertetése, így nemzeti és európai identitásunk aktív megélése. Az érettségi vizsga előtti utolsó két évben, a továbbtanulás érdekében, a következő fakultációs lehetőségek közül választhatnak tanulóink: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, fizika, kémia, biológia, művészettörténet, etika, rajz és vizuális kultúra és ének-zene. A fentiekben megfogalmazott oktatási célok megvalósulását következetes pedagógiai munka segíti.

Iskolánk magas, de egyértelmű és teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben, a követelmények teljesítését folyamatosan ellenőrzi, és rendszeresen tájékoztatja az eredményekről a szülőket. Nevelési programunk a kötelező tananyagon túl személyre szabott: a tehetségeket gondozza, a lemaradókat támogatja. A szeretetteljes és eredményes nevelés sikerének kulcsa a hatékony, őszinte és folyamatos tanár-szülő kommunikáció. Ennek fenntartása minden kollégánk elsőrendű feladata. Célunk egy olyan korszerű, innovatív iskola működtetése, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak.

A tanórán kívül számos szabadidős tevékenység áll az érdeklődő tanulók rendelkezésére: közismereti tantárgyi és egyéb tehetséggondozó szakkörök: zene-dráma, képzőművészeti, színház-operabarát társaság, tantárgyi versenyekre felkészítő, felzárkóztató, azaz a tanórákon lemaradt diákokat segítő, nyelvvizsga előkészítő kurzusok, sportkörök (labdarúgás, jóga, úszás, asztalitenisz). Gimnáziumunk rendszeresen szervez bel- és külföldi kirándulásokat, tanulmányi- és sporttáborokat.

Az iskola tanulóinak meghatározó többsége stabil anyagi hátérrel rendelkező családból származik, ugyanakkor nincs olyan osztályunk, ahol ne tanulnának elvált szülők és csonka családok gyermekei. Többségük a II. kerületben, és annak vonzáskörében lakik, de sokan járnak be a fővároshoz közeli településekről is.

Intézményünk a főváros 2. kerületében, zöldövezeti területen található. Az épületben nyolc tanterem, két kisterem, egy labor, egy tanári szoba, egy titkárság, egy igazgatói iroda, egy orvosi szoba, egy tárgyalószoba és egy irodai helység segíti a nevelő-oktató munkát. Folyamatos fejlesztést igényelnek az IT berendezések, az audiovizuális eszközeink, hangosítási rendszerünk és a természettudományos eszközparkunk. Az épületben minden iskolahasználó számára korlátlan, de tartalom szempontjából szűrt az internethasználat. Az udvaron közösségi bútorok, csocsó, ill. pingpongasztalok is várják gyerekeket és a tanárokat.

Beiskolázott (az általános iskolába sorsolással bekerült) tanulóink egyre nagyobb számban küzdenek valamilyen tanulási- vagy beilleszkedési nehézséggel, szorulnak különös figyelemre, fejlesztő foglalkozásokon való részvételre.

Megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznünk annak a problémának a kezelésére, hogy a hozzánk érkező diákok többségében fel kell ébresztenünk a sokirányú érdeklődést, a kíváncsiságot, a szükséges mértékű akaraterőt és toleranciát, valamint fejlesztenünk kell a kapcsolatteremtő technikákat és a társasági érintkezés szabályait.

Mindemellett nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része „kortünet”, melynek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak.

Ennek ellenére úgy látjuk, hogy az iskolának és a nevelőmunkának napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében, az aktivitás tárgyának, irányának alakításában.

A végzősök, érettségizők esetében a továbbtanulás megtervezésekor, a pályaválasztáskor első helyre kerül az iskolában az egyes tárgyakból elért eredményekből, valamint a család anyagi lehetőségeiből következő reális lehetőség. Ha ennek alapján több pálya is szóba jöhet, akkor előnyt élvez a jobb anyagi lehetőségekkel kecsegtető divatpálya, és második helyre kerül az érzelmi motívum. Csak ezután következik a szűkebb és tágabb környezet hatása. (Abban, hogy a legerősebb motiváció a realitás, benne van a szülőknek az a törekvése, hogy gyermeküket a biztonság, a kudarc elkerülése felé igyekeznek terelni.) A gimnáziumunkba jelentkező tanulók pályaválasztási szándéka alapján az informatikus, közgazdász, jogász, orvos, médiával kapcsolatos területek a jellemzőek, de nem ritka a művészettel, illetve a sporttal összefüggő pályaválasztás sem.

1.3.

Képzési kínálatunk és rendszerünk

Gimnáziumunkban 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés zajlik. Fontos alapelvnek tekintjük a három képzési forma összehangolását, a közöttük megvalósuló átjárhatóságot.

Iskolánk négy, hat, -és nyolc évfolyamos szerkezet szerinti képzéssel valósítja meg a Nemzeti Alaptanterven alapuló Kerettantervben és a Köznevelési törvényben előírt képzési feladatait, elsősorban a törvényi előírásokat teljesítve, valamint azon felül egyedi sajátosságai szerint, az alapfeladatokat számos szempontból meghaladva.

A képzés szerkezeti tagozódása:

●

8 évfolyamos gimnázium

●

6 évfolyamos gimnázium

●

4 évfolyamos gimnázium

Általában osztálykeretben, kivéve:

●

idegen nyelv (minden évfolyamon csoportbontásban);

●

matematika a 12. évfolyamon csoportbontásban;

1.4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

A fenntartóval konfliktusmentes kapcsolattartásra, együttműködésre törekszünk. A jogszabályokat, fenntartói/működtetői feladatokat – lehetőség szerint – időre, pontosan elkészítjük.

1.4.1. A szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás formái

Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb:

●

Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról).

●

Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk.

●

Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.)

1.4.2. Kapcsolataink más intézményekkel, szervezetekkel

Az iskola szoros kapcsolatot tart a Károli Gárspár Református Egytemmel, melynek diákjai rendszeresen látogatják iskolánkat gyakorlati óráik keretében.

A közösségi szolgálat szervezésével összefüggésben kiépülőben vannak kapcsolataink számos intézménnyel.

NEVELÉSI PROGRAM

A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés.

Az érték: tevékenység eredménye.

A nevelés funkciói:

•

individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését;

•

közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez.

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben.

Melyek ezek az értékek?

Pedagógiai Programunk bevezető dokumentuma, intézményünk valamennyi pedagógusa által, ellenszavazat nélkül elfogadott Célok és feladatok foglalja össze ezen értékeket. Rövid felsorolásuk álljon itt újra:

●

becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság;

●

kíváncsiság és tudásvágy;

●

tolerancia és szolidaritás;

●

a másik ember tisztelete és a szeretni tudás;

●

a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötődés a családhoz és az iskolához;

●

magyarság- és európaiság-tudat;

●

önfegyelem és a másokra figyelés képessége;

●

szorgalom és türelem a munkában;

●

törekvés széles körű műveltségre;

●

reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; innovatív készség, kreativitás;

●

törekvés az egészséges életmódra;

●

az érték és a talmi közötti biztos választás képessége.

2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai korcsoportonként

2.2.1. Célok, feladatok

A társadalmi környezet arra kényszerít bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező embereket képezzen.

A Pasaréti Gimnázium egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a rendelkezésére álló személyi és tárgyi erőforrásaival, a neveléstudomány teljes módszertani megalapozottságával segítse diákjait abban, hogy nyitott és széleskörű ismeretekkel rendelkező fiatalokká váljanak. Sajátítsák el azt a korszerű tudásanyagot és a megbízható nyelvismeretet, ami támogatja őket abban, hogy az általuk választott úton elindulhassanak akár határainkon belül, akár kívül. Tudjanak és akarjanak egész életük során tanulni, szociális kompetenciák birtokában legyenek, és a társadalom számára hasznos, elégedett és boldog polgárként tevékenykedjenek.

E célok eléréséhez kiemelkedően fontosnak tekintjük az integráló szellemű tudásátadást, amelynek lényegi eleme a tantárgyak közötti kapcsolatok megismertetése, a rendszerben gondolkodás elsajátíttatása és a szaktárgyi szintet meghaladó ismeretközlés, a kooperációra való képességének igényének kialakítása.

A magasabb óraszámban folytatott idegennyelv oktatás elsődleges feladata a magas színvonalú nyelvtudás, az adott országok nyelvi kultúrájának megismertetése, valamint elsődlegesen az emelt szintű érettségire és a nyelvvizsgára való felkészítés.

Iskolánk számonkérési rendszere biztosítja, hogy a tanulni kívánó diákok elsőbbséget élvezzenek a tanulásban lehetőséget nem látó tanulókkal szemben. A pozitív megkülönböztetést tehetséggondozás segíti. Ugyanakkor a gyengébb tanulmányi eredményt elérő diákok felzárkóztatását a tantestület – mind tanórai, mind tanórán kívüli keretben – folyamatosan támogatja.

Az oktatási célokon túl az erkölcsi nevelés és a viselkedés bizonyos normáinak átadása is fontos az itt dolgozó nevelők számára. Felvállaljuk, hogy értékközvetítő tevékenységet folytatunk, segítve ezzel diákjaink kulturált polgárokká válását. Oktatási és nevelési céljaink eléréséhez fontos segítőnek tekintjük a családias iskolai hangulatot.

A nevelési célok megvalósításának fontos eszköze az intézményünkre jellemző egységes, úgynevezett Pasaréti–szellem. Ez a diákok iskolai közösséghez tartozását, valamint egy tanulásközpontú értékrendszer kialakítását és elfogadtatását jelenti. Az iskolahasználókkal törekszünk a jó kommunikációra, nevelési céljaink elérése érdekében folyamatos kezdeményező kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel. A tantestület egységes a nevelési és oktatási elvek tekintetében, ezek következetes betartatását mindannyian fontosnak érezzük. Az intézményben dolgozó tanárok szakmai tudásuk színvonalát értéknek tekintik, ennek fejlesztéséért folyamatosan dolgoznak.

Az intézményünkben dolgozó oktatók és nevelők számára fontos a diákok testi és lelki egészségének fejlesztése. Ezen egészség-megőrzési tevékenység célja, hogy képessé tegye a diákokat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Összefoglalva az intézményt az alábbi célok vezérlik:

Tanulóink

●

legyenek társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommunikációs készséggel rendelkezők,

●

legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, a szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket,

●

tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességüket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak,

●

legyenek motiváltak a tanulásban,

●

ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl képességeik mind szélesebb körében,

●

váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra,

●

ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére,

●

ügyeljenek saját egészségükre, tudatos fogyasztási kultúrával, pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek, kerüljék a káros szenvedélyeket.

2.2.1.1. Az alsó tagozaton folyó képzés céljai

Az alsós képzés elvi célkitűzése az, hogy a program elején felsorolt értékek közül minél többet juttasson el a tanulókhoz, az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb formában. A gyakorlati cél: felkészíteni a gyerekeket a középfokú továbbtanulásra, kialakítani bennük azokat a készségeket, amelyekre alapozva képesek lesznek az egyéniségükhöz leginkább illő pálya választására.

A célokhoz kapcsolódó szerkezet

5–8. évfolyamon a kerettanterveknek megfelelő óraszámban és a rendelkezésre álló szabad órakeretben az előírt ismeretanyag tanítása, képesség– és készségfejlesztés.

Az idegen nyelv oktatása emelt óraszámban zajlik. Ez heti 6 órát jelent, melyből 2 óra kimondottan a kommunikációs készségek fejlesztésére irányul. A nyelvórákon az 5-6. évfolyam és a 7-8. évfolyam tanulói létszámtól függően 3-4, maximum 12 fős csoportban tanulják az angol nyelvet.

2.2.1.2. A gimnázium felső tagozatán folyó képzés céljai

Olyan biztos alapokat adni a tanulóknak az első két évfolyamon (hatosztályos gimnázium 7–8. négyosztályos gimnázium 9–10. osztály), amelyre bármilyen irányú későbbi

tanulmányok épülhetnek (a biztos alapok mellett a tanulási technikák tanításával, a szorgalom és az akaraterő növelésével, a beszéd- és vitakészség fejlesztésével).

A hat évfolyamos gimnázium 9. és 10. osztályában az alapok megszilárdítása, elmélyítése, az ismeretszerzés és alkalmazás készségének kialakítása a cél, valamint annak segítése, hogy a diákok reális önismeret, valamint megfelelő mennyiségű és mélységű tudás alapján válasszanak pályát.

Az utolsó két évben (11–12. évfolyam) a diákokat érdeklődésüknek megfelelő tárgyakból az emelt szintű érettségi vizsgára készítünk, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képességeket erősítjük, a tanulócsoporthoz igazított (szükség esetén személyre szabott) módszerekkel. Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás és az információhordozók széles körű alkalmazása.

A célokhoz kapcsolódó szerkezet

A hat évfolyamos általános képzési célú gimnáziumi osztályba azok a diákok járnak, akiknek kiemelkedő érdeklődését általános iskolájában már nem tudták kielégíteni, de természetesen olyan gyerekek is kérik felvételüket (és felkészültségük, képességeik alapján be is kerülnek), akiket a szüleik törekvése vezetett a hat évfolyamos gimnáziumi képzés felé.

E képzési formával azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fogékony, gondolkodni tudó, önálló alkotómunkára kész és képes gyerekeket sietség, tananyag- és vizsgaszorítás nélkül, aktivitásukra építve, biztos, alkalmazható, széles körű tudáshoz juttassuk, megtanítsuk őket az ismeretszerzés örömére, kezükbe adjuk az önkifejezés, tudásalkalmazás eszközeit és módszereit. A rendelkezésre álló hatévnyi időtől azt várjuk, hogy lehetőséget teremtsen a diákoknak az iskolához, de a tanórán kívüli tevékenységekhez is kötődő sok és színes közösségi élmény megélésére.

Az osztály tanterve – amilyen mértékben azt a kerettantervi előírások megengedik – a 7-

évben közel azonos az általános iskola 7-8. évi tantervével, a 9-10. évfolyamok kiegyensúlyozott, valamennyi tantárgynak azonos súlyt biztosító (a kerettantervi óraszámtól kevéssel eltérő óraszámmal dolgozó) tanterve a nyugodt, elmélyülésre alkalmat adó alapozást biztosítja. Lehetőség szerint a tantervek spirális felépítését alkalmazzuk, mivel az elmélyült, alkalmazásképes tudás feltételének ezt a módszert tartjuk. A 11-12. évfolyamon a diákok a továbbtanulási irányuknak megfelelő tantárgyakból (ha a megfelelő létszám, a személyi és tárgyi feltételek adottak) emelt szintű képzést választhatnak.

Minden évfolyamon egy osztályt indítunk, melyek óraterve alkalmazkodik a kerettantervek óraszámaihoz.

A 11. és a 12. évfolyamon a lehetőségeknek megfelelő óraszámban az alaptárgyak közép ill. emelt szintű érettségire felkészítő fakultációs órákkal bővülnek.

2.2.2. Eszközök, eljárások

Felvételi és beiskolázási rendszer

A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. Iskolánk tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt, a felvételi eljárás alapján.

A felvételi eljárás szerves részét képezi a szülőkkel folytatott egyéni beszélgetés, melynek célja, az iskola és az iskolahasználó közötti kommunikáció alapjainak megteremtése, ami a jövőbeli maximális együttműködési készség bázisát jelenti. Ilyen módon a szülők azonosulhatnak az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseivel, illetve az iskola nevelőtestülete képet kap a tanuló egyéni sajátosságairól, annak pozitív, illetve negatív aspektusairól. Ezen információ birtokában tervezhetik meg az osztályfőnökök az egyéni beilleszkedési, valamint a csoportfejlesztési feladataikat.

A tanulók felvételéről, osztályba sorolásáról a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, a felmérésének és elbeszélgetésnek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napjától, a kiiratkozás, illetve a más intézménybe történő átiratkozás napjáig tart.

●

Az iskolába történő felvétel feltétele, hogy a jelentkező tanuló bemutassa a bizonyítványát, személyi igazolványát, annak hiányában diákigazolványát.

●

Az iskola nyitott minden polgár gyermeke számára.

●

Más intézményből történő átvétel esetén a felvételi folyamat során elbeszélgetünk a tanulóval, a szülőkkel, ismertetve iskolánk szellemiségét, szokásainkat, követelményeinket, valamint meghallgatjuk és mérlegeljük az iskolaváltás okát.

●

Az iskola nyitott minden olyan tanuló számára, aki elfogadja az iskola oktatási és nevelési programját, valamint betartja annak Házirendjét. Iskolánk nem körzeti iskola. Ezért ha iskolánk tanulója a Házirendet többszöri figyelmeztetés ellenére megsérti, vagy magatartásával sérti az intézményünk szellemiségét, az iskola igazgatója, az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről a szülőt írásban kell értesíteni.

2.2.3. A felvételi eljárás dokumentumai és feltételrendszere

●

az előző utolsó évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány,

●

a szülő által aláírt jelentkezési lap,

●

szükség esetén különbözeti vizsga,

●

a tanuló távozását igazoló kitöltött „értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány,

●

legalább változó magatartás és szorgalom érdemjegy,

●

legalább közepes bizonyítvány,

●

a tanuló felmérése angol nyelvből azzal a céllal, hogy a megfelelő nyelvi csoportot meghatározhassuk.

●

A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő bármely tantárgyból. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.

●

Intézményünkbe minden évfolyamon kétlépcsős felvételi vizsgát szervezünk. Az írásbeli vizsga szövegértési felmérőből, és egy matematikai készségeket vizsgáló feladatsorból áll. Az ezt követő kötetlen szóbeli beszélgetésen győződünk meg a jelentkező gondolkodási képességéről, kreativitásáról, kommunikációs képességéről,

valamint igyekszünk eldönteni, illeszkedik-e, integrálható-e kis létszámú iskolai közösségünkbe. A beszélgetést rendszerint a leendő osztályfőnök és / vagy az intézmény igazgatója vezeti.

●

Az írásbeli dolgozatok megtekintésére – a vizsgázó és szülője számára – a kijavítás után egy teljes munkanap (8 óra) időtartamára lehetőséget kell adni.

●

A vizsgázó (és a szülő) az észrevételeit a megtekintést követő munkanap végéig, 16 óráig adhatja be írásban az iskola igazgatójának. A következő munkanapot az esetleges észrevételek megtárgyalására kell fenntartani.

●

A más nyelvi kultúrából érkező (nem magyar anyanyelvű vagy nem Magyarországon nevelkedett) tehetséges, de alulképzett diák különös figyelmet, felzárkóztatást, segítséget, türelmet igényel, érdemel és kap tanáraitól, társaitól.

2.2.4. Az iskola népszerűsítésének formái

Nem alkalmazunk népszerűsítő módszereket, mivel iskolánk iránt enélkül is nagy az érdeklődés. A telefonon vagy levélben érdeklődőknek az egész tanév során részletes felvilágosítást adunk, az igazgató – igény esetén – személyesen fogadja a felvilágosítást kérő szülőket.

●

az iskola honlapján (www.gimi.hu), illetve

●

az iskola Facebook oldalán (https://www.facebook.com/pasagimi/) folyamatos, friss információk az iskoláról,

●

a hivatalos pályaválasztási kiadványokban történő megjelenés,

●

nyílt nap szervezése,

●

fogadóóra meghirdetése az előzetesen érdeklődő szülőknek,

Minden célzott, általunk kezdeményezett népszerűsítési formánál nagyobb hatású az iskola híre, és töretlen eredményessége.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai életben az ismeretszerzés – lehetőleg a tanulók aktív közreműködésével – a tanítási órákon történik. Magában a tantervben kijelölt tananyagban igen sok lehetőség van a diákok személyiségének fejlesztésére, de a változatos iskolai programok, múzeum-, koncert-, színházlátogatások, külföldi tanulmányutak, és táborozások alkalmával is lehetőség van beszélgetésekre. A tudatos erkölcsiség kialakítása a kötelező olvasmányoktól kezdve, az etikai témájú osztályfőnöki órákon át igen széles skálán mozog, melynek elemei a következők:

●

becsületesség, értéktisztelet,

●

jólneveltség, viselkedési, magaviseleti szabályok,

●

őszinteség, egyenesség, nyíltság,

●

jellemesség,

●

jó és rossz életvitel felismerése,

●

a társadalmi normák tiszteletben tartása

2.3.1. Célok

●

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia);

●

A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése;

●

Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése;

●

A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés;

●

A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartásformák és tevékenységek ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése;

●

A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:

●

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),

●

az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),

●

a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),

●

a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),

●

a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).

2.3.2. Eszközök, módszerek

Az iskola egyik legfontosabb feladatának tűzi ki a fiatalok nyitott szellemiségű gondolkodásmódra nevelését. E nevelési folyamat két markáns pillérének a tanári példamutatást és a kis közösségek (osztályok) fejlesztését tekintjük. Példaértékűnek tekintjük, ha tanáraink munkájában megjelenik a diák személyiségének elfogadása, amit egyfelől a közösség többi tagjának érdekeit sértő magatartásmódok megjelenése, másfelől a kulturált viselkedésformák hiánya korlátozhat. Ezzel a diákok mintát kapnak abból a toleranciából, ami a nyitottság kialakításához elengedhetetlenül szükséges.

2.3.3. A személyiségépítés elemei

A nyitottságot az ismeretek befogadásával szemben megnyilvánuló széleskörű érdeklődés is jellemzi. Ezen a területen minden szaktanár kiemelt feladata, hogy az oktatási módszertan tekintetében olyan eszköztárat válasszon, illetve alakítson ki, amely alkalmas a tanuló érdeklődésének s ehhez kapcsolódóan motivációjának felébresztésére.

A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek aktív társadalmi életre történő felkészítését alapozza meg. A tudatos állampolgárrá nevelést segíti, ha tájékozódik az iskola és saját környezete, közösségei életében, megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat, valamint megtervezheti, szervezheti, kivitelezheti tanításon kívüli programjait.

Az osztályába történő beilleszkedése során találja meg helyét és feladatait a közösségben. Ehhez kapjon segítséget osztályfőnökétől, tanáraitól, tőlük függetlenül vagy okos rávezetéssel osztálytársaitól.

Ismerje és tartsa tiszteletben az alá-és fölérendeltségi viszonyokat. Ennek keretein belül tudjon, merjen és kapjon lehetőséget véleménye nyilvánosságra hozatalában.

A rendszeres, precíz, kitartó tanulás egyúttal a társadalmi munkamegosztásban elfoglalandó szerepre is felkészít. Azonban itt is lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy több területen is kipróbálhassák magukat. Ennek rengeteg módja, lehetősége van az iskolában és azon kívül is. Példaképpen említhető osztályterem rendberakása, a köz számára hasznos munka végzése: jótékonysági gyűjtés, (szervezés, lebonyolítás, magatartás a legtöbbet gyűjtőknek) az iskola kertjének ápolása, stb. A munka körültekintő elvégzése mellett a kezdeményezőkészség, kreativitás, vállalkozói készség kialakítása, fejlesztése is lehetséges a dolgozói szerepre történő felkészítés során.

Az előzőekben leírtakkal szorosan összefügg a fogyasztói szerepre való felkészítés. Ebben az iskolai programok, osztályfőnöki órák, délutáni foglalkozások, beszélgetések, filmvetítés, stb. nyújtanak segítséget. Elsődleges cél elsajátíttatni az igényes, az értékes és a giccs megkülönböztetését, felismerését. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. A rongálásokkal szembeni fellépés mellett a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik.

A családi körben betöltött szerepet a szülőkkel közösen igyekszünk az egyéni jellemzők figyelembevételével pozitív irányban befolyásolni, ami megfelel a célok között megfogalmazott a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakításának és fenntartásának is.

Az igazgató és helyettese már a szóbeli elbeszélgetés során ismerkednek a gyermekekkel és a szülőkkel. A legnehezebb nevelési problémák megoldása keresésébe rendszeresen bekapcsolódnak osztályfőnöki vagy szülői kérésre.

A fentieket összefoglalva: A személyiség fejlesztésének összetett feladata nevelőmunkánk mindennapjainak része. Kiemelt jelentőségű ebben a színes iskolai élet, a programok változatossága, melyek a gyermek szabadidejének egy jelentős részét tartalmasan töltik ki. Hasonlóan nagy jelentőségűek az osztáykirándulások, külföldi tanulmányutak. A tábori körülmények, az egymásrautaltság, segítségnyújtás, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a tolerancia készséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. A tanár-diák kapcsolat alakításában, egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is nagy szerepük van.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az osztályokban végzett közösségfejlesztés középpontjában az osztályfőnök, illetve az általa végzett munka áll. Alapvető feladata, hogy az osztály megindulásával egy időben felmérje az egyének közösségbe illeszkedésének várható nehézségeit, megtalálja a perifériális pozícióba kerülő, a tanulmányilag lemaradó, esetleg lemorzsolódó diákok megfelelő integrálásának eszközeit, valamint bevezesse az újonnan a közösségbe kerülő tanulókat az osztály, illetve az iskola életébe. Az osztályfőnökökre hárul az a feladat, hogy a szaktanárok figyelmét felhívják azokra az eseményekre és folyamatokra, amik befolyásolják, illetve adott esetben magyarázzák az egyén viselkedését, valamint

dinamizálják az osztály működését. Az osztályfőnökök az elvégzett munkáról, a kialakult helyzetről valamint a tervezett intervenciókról rendszeres értekezleteken számolnak be a tantestületnek, mely alkalmakkor mód nyílik a tanárok egyéni véleményének ütköztetésére.

Ha az osztályban tanító tanárok testülete törést vagy megtorpanást lát a gyermek fejlődésében, javasolja az osztályfőnöknek a szülő–tanár-diák háromoldalú egyeztetését, ahol megpróbálják elemezni az okokat, illetve kialakítani a stratégiát, mely kiemeli a gyermeket kedvezőtlen helyzetéből.

Az osztályok, mint az iskolaközösség részei, vállalnak felelősséget az iskola egyes részeiért, annak épségének, tisztaságának megőrzéséért. A diákönkormányzat és az

osztályfőnökök együttműködése révén megvalósuló iskolai, vagy iskolán kívüli programok (színház, kirándulás, múzeumlátogatás, osztálybulik stb.) folyamatos lehetőséget nyújtanak a közösség alakítására, fejlesztésére. Ezek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyintézési stratégiák megismerése, és ezzel összefüggésben az egymással történő sikeres kommunikáció elsajátítása, mely a megoldás irányába vezet.

2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

●

páros feladatok

●

csoportos feladatok

●

játékos közösségformáló feladatok

●

projektmódszer

●

osztályfőnöki órán megvalósítható feladatok

2.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

●

az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése

2.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

●

a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése,

●

a diákönkormányzat által szervezett tanórán kívüli események feladatai

●

Pasaréti nap vagy hét szervezési feladatai

2.4.4. A szabadidős tevékenységek, hagyományok közösségfejlesztő feladatai:

●

a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokhoz;

●

a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése;

●

az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése;

●

sportnap vagy egyéb iskolai tevékenység;

●

osztálykarácsonyok,

●

témahetek,

●

tanulmányi célokat is szolgáló osztálykeretben szervezett kirándulások (5 –12. évfolyam; évente minimum három nap) szervezése és lebonyolítása.

Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-, megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét.

2.5. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

2.5.1. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanórákon belül (osztályfőnöki, testnevelés, technika, biológia) és azokon kívül, iskolán kívüli programok, ill. a délutáni napközi foglalkozás keretében valósul meg.

2.5.2. Mindennapos testmozgás

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra.

A NKT 27.§ (11) előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését.

A törvényi előírásoknak megfelelve, a feltételek figyelembe vételével:

•

A kötelező testnevelési órák mellett heti 4-8 órában tömegsport foglalkozást szervezünk.

•

Szorgalmazzuk az iskolai bajnokságok szervezését.

•

Megszervezzük azokat a hagyományos iskolai sportprogramokat, melyek a hagyományainkban szerepelnek: sportnap, iskolanapi-versenyek, nyári (kerékpár vagy vízitúra) és téli táborok (sítábor), kirándulások szervezése.

•

Azok a tanulók, akik versenyszerűen sporttevékenységet folytatnak igazolt, egyesületi tagsággal rendelkeznek vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanulók, kérelem alapján felmenthetők a két sportköri foglalkozás alól.

A testnevelésórák külső helyszínen zajlanak.

A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.

2.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

2.6.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

•

a tanítási órákra való felkészülés,

•

a tanulók dolgozatainak, írásos munkáinak javítása,

•

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

•

a megtartott tanítási órák dokumentálása,

•

érettségi, felvételi, vizsgákra való felkészítés, részvétel a vizsgáztatásban

•

a tanulmányi versenyek lebonyolításában való részvétel,

•

tehetséggondozás, ill. a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

•

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

•

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezésében való részvétel

•

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

•

fogadóórák megtartása,

•

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

•

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

•

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

•

tanulmányi célokat is szolgáló kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésében való részvétel,

•

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

•

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

•

az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

•

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

•

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

•

osztálytermek rendben tartása

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, a hivatalos felvételi eljárást megelőzően, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

2.6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

•

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály DÖK képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

•

Szülői értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

•

Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatának megszervezését,

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztály segítségre szoruló tagjaira, szükség esetén kezdeményezi a külső segítség igénybevételét, ill. hatósági intézkedést

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

•

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

lehetőségeihez mérten órát látogat az osztályban.

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A szokásostól eltérő életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet; az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet, és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei:

•

a figyelem megosztása

•

„ideológia” kovácsolása

•

kompromisszum képzése

•

kábítás

•

menekülés

Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt.

A személyiség súlyos torzulása esetén a nemzeti Köznevelési Törvény előírásait követjük.

Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat.

A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik.

Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására.

Azoknál a tanulóknál, akik szociális vagy egészségügyi okból elmaradnak tanulmányi kötelezettségeik teljesítésével vagy olyan élethelyzetbe kerülnek, ahol a megfelelő tanulási körülmények nem biztosíthatók, az iskola személyre szabott egyéni felzárkóztatási programot állít össze. Iskolánkban a felzárkóztatási feladatok egyéni igények alapján merülnek fel. A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve lemaradó tanulók számára rendszeres korrepetálást biztosítunk az általuk igényelt és tanult valamennyi elméleti tantárgyból.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és inkluzív nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő szakember, gyógypedagógiai és fejlesztőtanár az együttműködés során

●

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

●

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

●

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására,

●

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz eredményeik értékelésében, javaslatot tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

●

figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatai, javaslatait, észrevételeit.

A személyiség súlyos torzulása esetén a Nkt előírásait követjük.

2.7.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló helyzetét alapvetően meghatározza az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét az általános iskolai előtanulmányok és a család biztosította, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet.

A pedagógiailag is megalapozott csoportbontások a képességfejlesztéshez megfelelő keretet jelentenek. Szakmailag indokolt esetben az egyes tantárgyak iránt mélyebben érdeklődő tanulók számára külön tanulócsoportot (fakultáció, szakkör) is szervez az iskola, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a többiek speciális motiválásáról. A képességfejlesztés hagyományos területei a versenyek, szakkörök és diákkörök.

A tehetség és a képességek kibontakoztatását, a kedvenc terület alaposabb tanulmányozását a szakkörök szolgálják. A szakköröket vezető szaktanárok a programokat a résztvevők igényeihez igazítják.

A tehetségek érvényesülését, a szaktárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tanulmányi versenyek és házibajnokságok. A házi megmérettetésen kívül diákjaink kerületi, fővárosi, illetve országos megmérettetéseken is részt vesznek. Tanáraink igény és szükség esetén felkészítő foglalkozásokat tartanak a résztvevők számára.

A tehetséggondozás szervezett formái:

●

Tanóra keretén belül:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése,

A tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,

Nyelvi (angol-német), informatikai, művészeti tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás,

Az iskolai létesítmények és eszközök egyéni és csoportos használata,

A továbbtanulás (nyelvvizsga) segítése felkészítő foglalkozásokkal,

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása,

A viselkedéskultúra fejlesztése.

●

Tanórán kívül:

Versenyek, vetélkedők, bemutatók,

Tehetséggondozó szakkörök: Az érdeklődő, jó képességű tanulókat összegyűjtő foglalkozás, mely a tantervi követelménynél mélyebb és szélesebb ismereteket nyújt, építve abban a tanulók érdeklődésére. Ennek jellemzői:

•

egy vagy több téma köré csoportosított

•

önkéntes jelentkezés alapján történnek

•

szaktanári vezetéssel

•

jellemzi a fokozott tanulói önállóság

•

kutató munka alkalmazása

•

képességfejlesztés

•

Munkarend: október 1-jétől – május 30-áig

•

Hetente: 1 óra

•

Éves szinten: kb. 30 óra

Az eredményes szakköri munka megkívánja, hogy a foglalkozások időpontja meghatározott és állandó legyen. Így szoktatjuk tanulóinkat a rendszerességre. Szakkörvezetők segítségével az időpontok egyeztetése rendkívül fontos (ütközések elkerülése).

Szükség van éves munkatervre, amely az iskolai tantervekre épül. Minden szakkörnek tartalmaznia kell a sajátos nevelési célkitűzést, a legfontosabb módszereket.

Szakköri tagok jelentkezése, száma

●

tagok jelentkezése önkéntes

●

ideális létszám: 8-10 fő

●

pontosan előre ki kell jelölni a szakköri foglalkozás helyét, idejét; szakkör dokumentuma: szakköri napló vezetése

Alkalmazott módszerek:

●

előadás (külsős – felnőtt)

●

magyarázat

●

elbeszélés

●

tanulói kiselőadások

●

kísérletek

●

tanulmányi kirándulások (belföldön és külföldön)

●

intézmények látogatása (színházlátogatás, múzeumok, koncertek, kiállítások, stb.)

●

gyakorló feladatlapok, tesztlapok alkalmazása.

2.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Ezirányú tevékenységünkben követjük a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltakat. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink megoldásában elsősorban az iskolapszichológus, az osztályfőnökök, tanárok, és a fenntartóhoz tartozó gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatra számítunk.

A tanár (osztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtalálja (családi, partner- vagy társkapcsolatai egyensúlyának felbomlása) pontos információkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges.

A valódi (pszichés, szociális) gond megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.).

Az iskolában heti egy alkalommal rendel iskolaorvos, illetve védőnő, akik elvégzik a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését valamint az időszakos oltási feladatokat.

Prevenciós programunkban elsődleges szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés, a sport és a tartalmas szabadidős tevékenységek propagálása. Már ötödik osztálytól rendszeresen szervezünk felvilágosító előadásokat, ahol a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat veszélyeiről esik szó. Ezeket a programokat külső előadó tartja, ezzel

biztosítjuk az anonimitást és a nyíltságot. Ugyanakkor a biológia és a természetismeret tantárgyi program része is a felvilágosítás. Tanáraink továbbképzés keretében vehetnek részt ezzel foglalkozó tanfolyamokon.

A megelőzési programunkban kiemelt helyen szerepelnek a következő témák:

●

egészséges életmód,

●

szenvedélybetegségek,

●

mentálhigiéné és önnevelés,

●

bűnmegelőzés,

●

környezetvédelem,

●

családi életre való felkészítés.

Az osztályfőnökök nyomon követik a tanulók délutáni elfoglaltságait, ami ráirányíthatja a figyelmet a veszélyeztetett tanulókra.

Az iskolánkba járó diákok szociális-anyagi helyzete viszonylag homogén.

Ezt a tényt figyelembe véve:

●

Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.

●

Olyan tábort, nyaralást, programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk.

●

Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez (színházi kapcsolatok, filmkölcsönzés).

●

Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát.

●

A Diákönkormányzat saját pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít.

2.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje: A diákönkormányzat működése

Iskolánkban a tanulók is részt vehetnek az intézményi döntési folyamatban. Erre saját kezdeményezésre diákönkormányzatot (DÖK) hoznak létre, amelybe minden osztály képviselőket választ. A diákönkormányzatot a tanulók által megválasztott DÖK elnök vezeti. A diákönkormányzat munkáját pedagógus szakképzettségű személy segíti. A Köznevelési törvény 48.§ (3) szerint: a DÖK patronálóját (pedagógus) 5 évre bízza meg az igazgató.

A diákönkormányzatra a következő pontok vonatkoznak:

●

A diákok kollektív jogainak érvényesítése, egyéni érdekvédelmük segítése céljából diákönkormányzatot hoznak létre. Ennek működését külön szervezeti és működési szabályzat írja le. A diákság nagyobb közösségének, csoportjának tekintjük a legalább két osztály tanulóiból álló csoportot.

●

A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhatja az iskola igazgatójával folytatott megbeszéléseken. A diákönkormányzat kérdéseire az igazgató 30 napon belül ad választ.

●

Az osztályozó konferenciákon a diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

●

Diákönkormányzat, a következő tanév munkatervének kialakításában való hatékonyabb közreműködése érdekében a folyó év június 15-ig egyeztet az Iskolavezetéssel.

●

A diákközgyűlést minden évben a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban tartjuk. A közgyűlésen osztályonként 1-3 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen.

●

A diákközgyűlés technikai feltételeit az iskola biztosítja, megszervezése a diákönkormányzat feladata.

●

A diákönkormányzat írásbeli kezdeményezésére az igazgató három héten belül köteles tanítási időn kívülre összehívni a rendkívüli diákközgyűlést.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

●

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;

●

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;

●

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

●

a házirend elfogadása előtt;

A tanulói öntevékenység több területen is tapasztalható (sport, rendezvények, pályázatok, iskolaújság). Annak ellenére, hogy a diákok iskolai és iskolán kívüli tevékenységei és programjai kitöltik szabadidejüket, igénylik az iskolai szervezésű programokat.

Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segít a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együtt gondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában.

2.9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége

tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől.

A szülők egyrészről mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak.

A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség.

A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

Az évi két közös szaktanári fogadóóra, az év elején tartott szülői értekezlet, továbbá – szükség esetén – a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések a személyes kapcsolattartás fórumai.

A szülők által egyéni kóddal elérhetők az elektronikus napló információi. Az ellenőrző könyv szerepét is az elektronikus napló tölti be, de a szülő-pedagógus-tanuló közötti kapcsolattartásra egyéb kommunikációs csatornákat (többek közt: Messenger, Email, SMS) is használunk.

A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet.

2.9.1 A tanulói közösséget érintő kapcsolattartási formák

A tanuló, a pedagógus valamint a szülő együttműködése az iskolában működő közösségekben és az iskolán kívül szervezett tevékenységekben történik.

Tanulói közösségek:

●

Vertikális szerveződésű (különböző évfolyamok közös célokra való szerveződése):

- választott képviselőkön keresztül alakul ki a DÖK (Diákönkormányzat),

- önkéntes jelentkezéssel a szakkörök, erdei iskola, nyári, téli táborok, külföldi kirándulások

●

Horizontális szervezetek:

- évfolyamonkénti érdekvédelmi csoportok ODB (osztály-diák bizottságok)

- háziversenyek megszervezésére alakuló csoportok

●

Osztály szerveződések:

- osztályközösség rendezvényei az osztályfőnök irányításáva

●

Tanári szervezetek:

- tantestület,

- kibővített iskolavezetés (tagjai: igazgató, tanulmányi vezető, munkaközösség-vezetők, DÖK vezető),

- munkaközösségek

●

Szülői közösségek:

- osztály szülői munkaközösségek

- iskolai szülői munkaközösség

A kapcsolattartás, együttműködés további fórumai, lehetőségei:

●

Tanuló-pedagógus:

- tanórák

- osztályfőnöki órák

- tanórán kívül szervezett csoportok

- osztálykirándulások

- erdei iskola

- táborozások, diákcserék

- kulturális programok (az iskola hagyományrendszeréből adódóan)

- tanár-diák sportversenyek

- igazgatói fogadóóra tanulóknak

- DÖK programjai

●

Szülő-pedagógus:

- szülői értekezletek

- fogadóórák

- egyénileg kezdeményezett megbeszélések

- nyílt napok

- az iskola nyitott kulturális, - sport, egyéb programjai

- írásbeli értesítések, tájékoztatók, internetes napló

Tanulói tevékenységformák, tanulási alapidőre:

Iskolánkban a hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) működnek. A hagyományos osztálystruktúrát több ízben megbontjuk. A csoportbontás során létrejövő tanulói szervezetek:

- kiscsoportos bontás - elsősorban a nyelvtanításban

- egyéni differenciálás,

- összevont osztályok vagy évfolyamok

Egyéb - tanórán kívüli - tevékenységi csoportok:

szakkör: 5-12. osztályos tanulóknak

egyéb: kézműves csoport, táborok

A csoportok nagyrészt önkéntes, részben kiválasztás alapján szerveződnek.

2.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

●

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

●

a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

●

a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

●

saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Az SzMK munkáját az iskola tevékenységével az SzMK patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

Az iskolaszék

Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

●

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,

●

tisztségviselőinek megválasztása,

●

az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:

●

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,

●

a házirend elfogadásakor,

●

a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

2.10. Vizsgakövetelmények tantárgyanként és évfolyamonként

2.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat jogi kerete az 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és az alapműveltségi vizsgáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet. A helyi vizsgaszabályzat

nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány-rendelet) vonatkozik. A vizsgaszabályzat 2012. szeptember 1-jétől hatályos.

2.10.1.1. A vizsgaszabályzat célja

A vizsgaszabályzat elsődleges célja a tanulók előmeneteli rendszerének biztosítása a hatályban lévő jogszabályok figyelembe vételével.

2.10.1.2. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

●

osztályozó vizsgákra,

●

kritériumvizsgákra

●

kisérettségi vizsgákra (11. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tárgyakból)

●

különbözeti vizsgákra,

●

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

●

aki nyelvi osztályozó vizsgára jelentkezik,

●

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,

●

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

●

a 9., 10. évfolyam tanulóira magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tárgyakból,

●

a 11. évfolyam tanulóira magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tárgyakból,

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

●

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

●

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tananyagát az iskolaorvos, az iskolai védőnő és a biológia/természetismeret tanár közösen dolgozza ki. Annak tartalmi elemeit és tematikáját, felosztását együttesen határozzák meg a Magyar Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyam programja alapján.

Főbb témakörei a következők:

Telefonon történő segítséghívás és vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása;

Stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák;

Kisebb sebek ellátása, kötözése;

Közlekedésbiztonság;

Veszélyes gyógyszerek és mérgező növények.

Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a diákok három évfolyamon ismerik meg:

Az 5. évfolyamon a tanulók a természetismeret „Emberi test” témakörén belül részletezik és gyakorolják a korábban tanultakat.

A 8. évfolyamon a tanulók az „Egészségtan” keretében a biológia tantárgyba beépítve elmélyítik és kiegészítik korábbi ismereteiket.

A hatékony elsajátítás érdekében további módszereket alkalmazunk:

Szakértő (orvosi, védőnői, pszichológusi és egészségügyi végzettségű) szülők bevonása kiselőadások, beszélgetések formájában.

Szituációs gyakorlatok, játékok kivitelezése a tanórákba beépítve.

Tanórán kívüli vetítések és vetélkedők szervezése az iskolán belül.

Iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken való részvétel (pl. Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt által szervezett versenyek).

A nevelőtestület számára szintén elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezünk, melyet arra képesített meghívott szakértő tart.

3. HELYI TANTERV

3.1. Iskolánk képzési struktúrája

A képzés szerkezeti tagozódása:

3.1.1. A nyolcosztályos képzés

E képzés keretei között lehetőséget szeretnénk biztosítani azon szülők számára, akik gyermekeiket már 10 éves koruktól gimnáziumi képzésben kívánják részesíteni. A nyolc éven belüli első szakaszt (5 - 6. osztály) kisgimnáziumi éveknek tekintjük, ez az időszak a gimnázium felsőbb éveinek előkészítő szakasza, melynek célja a négy év elemi, alapfokú tanulmányok során elsajátított ismeretek megerősítése, valamint az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatása a diákokkal.

E képzési szakaszban a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

●

Az olvasás megszerettetése és az önművelés igényének kialakítása mellett, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztése.

●

A történelem oktatás legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a gyerekek alapvető információkat kapjanak az ember és az emberi közösségek kialakulásáról, különböző történeti korokról, azok szellemiségéről és erkölcséről.

●

A humán tantárgyakban a forrásmunkák elemzése, gyűjtőmunka, múzeumlátogatások és az irodalmi alkotások létrehozásán alapuló tudásszerzési forma dominál.

●

A természettudományok körében a felvetődő problémák megoldásához a tanulónak meg kell terveznie és el kell végeznie egy-egy kísérletet. E módszer előnye, hogy felkelti a gyerekek érdeklődését, biztosítja aktív részvételüket az ismeretszerzésben, valamint jelentősen fejleszti a szellemi és manipulatív problémamegoldó készségüket.

●

Mindezek feltételezik a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések felismerésének fejlődését valamint a gyakorlati tapasztalatokból levonható elméleti következtetések révén elősegítik az absztrakt gondolkodás kialakulását.

●

A műélvező és befogadó attitűd kialakítása, különösképpen az ének-zene és a rajz tantárgyakon keresztül, valamint a kézműves foglalkozásokon, a művészettörténeti fakultációkon keresztül valósul meg.

●

Az etikai nevelési céljainkat a tantervi anyagon keresztül igyekszünk megvalósítását.

●

E kisgimnáziumi szakaszban az angol idegen nyelv tanulása kötelező. A nyelvoktatás kiscsoportos foglalkozásokon, kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó és beszédközpontú szemléletben folyik, ami magával vonja a szerep-, és szituációs játékok gyakori alkalmazását, mely jól illeszkedik általános nevelési célkitűzéseinkhez. A nyelvcsoportokat a tudásszint figyelembevételével alakítjuk ki.

●

Az egészségnevelés feladata, hogy a diákokban kialakítsa saját testük fejlesztésének igényét, biztosítsa ennek feltételeit, valamint megismertesse a helyes életmód elemeit, az azt veszélyeztető tényezőket. Biztosítjuk a korosztályi sajátosságként megjelenő nagy mozgásigény megfelelő levezetését.

●

Iskolánkban már ebben az időszakban elkezdődik az informatika oktatása. Ennek feladata a diákok felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikák elsajátítására, valamint a számítástechnikai kultúra és etikett szabályainak megtaníttatása.

3.1.2.

A hatosztályos képzés

Miután az általános iskolából a gimnáziumba való átlépés sokak számára túl korai tíz éves korban, ezért lehetőséget kívánunk adni, a később érő tehetséges gyermekek számára, hogy iskolánkba léphessenek.

A hatosztályos képzés első két évében (a hetedik és a nyolcadik évfolyamokon) a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

●

A fő hangsúly az önálló feladatmegoldásra helyeződik. A tanulóknak képessé kell válni a rendszeres és önálló munkavégzésre. Ehhez elengedhetetlen a tanári segítség, iránymutatás.

●

Ebben a korban meghatározó az önálló, hatékony tanulás.

●

Kiemelten fontos a korábban megtanult tananyag ismétlése, elmélyítése, rögzítése.

●

Az olvasás, mint elsődleges feladat fontosságának hangsúlyozása. A diákok olvasás-szeretete ebben a korban is kitűzött feladat, illetve ezen képesség fenntartása, javítása.

●

A történelem oktatás ezen korszakában összefüggéseket kell átlátniuk a diákoknak, megtanulni az elemzést, alkalmazni a megtanultakat.

●

A humán tantárgyakban a zene szeretetének kialakítása, az alkotás szépsége és öröme, a gyűjtő-elemző feladatok megoldása dominál.

●

A természettudományok szempontjából különösen fontos a tantárgyak követelményrendszereinek összehangoltsága, átjárhatósága és összekapcsolása. A tantárgyakon belül a tananyagok több szempontú megközelítése a cél. A tanulók egészként kell, hogy lássák a környezeti problémákat és a megoldásokat.

●

Ezekben az évfolyamokban az angol idegen nyelv tanulása kötelező. A nyelvoktatás kiscsoportos foglalkozásokon, kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó és beszédközpontú szemléletben folyik, ami magával vonja a szerep-, és szituációs játékok

gyakori alkalmazását, mely jól illeszkedik általános nevelési célkitűzéseinkhez. A nyelvcsoportokat a tudásszint figyelembevételével alakítjuk ki. A nyelvórák feladatainak megoldását, valamint a helyes kiejtés megtanulását anyanyelvi tanár segíti.

●

Iskolánkban, ebben az időszakban folytatódik az informatika oktatása. Ennek feladata a diákok felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikák elsajátítására, valamint a számítástechnikai kultúra és etikett szabályainak megtaníttatása.

3.1.3.

A négyosztályos képzés

Négyosztályos képzésünk keretein belül, szeretnénk egyfelől lehetőséget biztosítani azok számára, akik az általános iskolai képzés után gimnáziumi keretek között akarnak felkészülni a felsőoktatásba való tanulásra.

A képzés során elsőbbséget élvez a rendszerező képesség kifejlesztése, amely az addig megtanultak elhelyezésére, rendszerezésére irányul. Ebben az életszakaszban fontosnak tartjuk a megtanult ismeretek alkalmazását, ennek a képességnek a kifejlesztését.

Négyosztályos képzésünkben a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

●

Átfogó, folyamatokat átlátó ismereteket közvetíteni, erre irányuló feladatokat gyakoroltatni minden tantárgy keretein belül.

●

A képzés első két évében kötelező tantárgyak tanulása során szeretnénk elmélyíteni a tanulókban az addig megtanult ismereteket, tanulják meg azokat rendszerezni, elemezni.

●

A második két évben lehetőséget biztosítunk a továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos tantárgyak tanulásának emelt óraszámban, illetve fakultációs formában.

●

Megfogalmazott célunk közé tartozik a sikeres érettségi vizsga, amely a felsőoktatás kapuját jelenti, ezért lehetővé válik az érettségi vizsga előrehozása is.

3.1.4.

Tantárgyi rendszerünk:

A NAT műveltségterületeiben leírt tartalmakat a kerettanterv alapján a következő tantárgyakban valósítjuk meg:

Műveltségi terület

Helyi tantervünk tantárgya

Anyanyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom

Történelem, Állampolgári ismeretek, Hon- és népismeret, Etika

Ember és természet

Biológia, Osztályfőnöki, Biológia, Kémia, Fizika, Természetismeret

Matematika

Informatika

Informatika, Digitális kultúra

Testnevelés és sport

Testnevelés

Földünk és környezetünk

Földrajz, Természetismeret, Fenntarthatóság

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom, Ének-zene, Vizuális kultúra, Művészettörténet, Mozgókép- és médiaismeret

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Biológia, Osztályfőnöki

Élő idegen nyelv

Angol nyelv, Német nyelv, Spanyol nyelv, Olasz nyelv, Francia nyelv

3.2. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai, kulcskompetenciák

3.2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.

A kulcskompetenciák a következők:

●

Anyanyelvi kommunikáció

●

Idegen nyelvi kommunikáció

●

Matematikai kompetencia

●

Természettudományos kompetencia

●

Digitális kompetencia

●

A hatékony, önálló tanulás

●

Szociális és állampolgári kompetencia

●

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

●

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Elfogadva, hogy a kulcskompetenciák alakulása és szintje szoros összefüggésben áll a kognitív képességekkel és a tanulók családi-szociális hátterével (iskolán kívüli környezetével) feladatunknak tekintjük e képességek tudatos, tervszerű fejlesztését 10-18 éves korig.

Célunk, hogy a tanulók kognitív képességeik és iskolán kívüli környezetükből adódó lehetőségeik szerint elérhető legmagasabb kompetenciaszintet érjék el az életkoruknak megfelelő iskolázottsági szintjükön. Ezt a célt nevelő-oktatómunkánkkal, a kompetenciafejlesztés speciális módszereinek alkalmazásával valósítjuk meg.

Elfogadjuk, és nevelő-oktató munkánkban irányadónak tekintjük, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése nem egyetlen tantárgy feladata. Bár a legtöbb kompetencia megszerzésének feltétele (fogalmak és alapösszefüggések ismerete) köthető valamely tantárgy vagy tantárgycsoport tananyagához, a kulcskompetenciák fejlesztésének lényege abban áll, hogy azokat „tantárgyfüggetlenül”, sőt, az iskolai módszerektől és követelményektől elszakadva, az iskolai környezetből kilépve is alkalmazni tudják a tanulók.

A nevelő-oktató munka valamennyi szakaszában, valamennyi kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás tantervében, valamint a pedagógiai munka bevezető, kezdő és alapozó szakaszában a tanórán kívüli foglalkozási tervekben szerepel a kulcskompetenciák fejlesztésének konkrét terve. A 10-14 éves korosztály számára készült tantervekben tananyagrészekhez, illetve foglalkozási témákhoz kötötten, a 14 éven felülieknek készült tantervekben már közvetetten, az addig kialakult kompetenciák elmélyítésére, alkalmazására, továbbfejlesztésére épített feladatokon keresztül valósul meg a fejlesztés.

3.2.2. Kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, és nem köthetők egyetlen tantárgy anyagához sem. Az iskolai nevelés-oktatás komplex eredményeként alakul ki az a személyiség, aki képes a személyes boldogulásra és fejlődésre, az aktív polgári létre, a társadalmi beilleszkedésre, a munkára. Adottságait és külső körülményeit meg-és felismerve képes az önálló és konstruktív életvezetésre.

E cél eléréséhez a következő kiemelt fejlesztési feladataink vannak:

●

Énkép és önismeret fejlesztése

●

Hon- és népismeret tanítása

●

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra megismertetése, elfogadtatása

●

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

●

Gazdasági nevelés

●

Környezettudatosságra nevelés

●

A tanulás tanítása

●

Testi és lelki egészség

●

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felsorolt kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervi követelmények) nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, és nem határozható meg az az életkor, vagy a nevelő-oktató munkának az a pedagógiai szakasza, amikor ezeket a feladatokat el kell végezni. Egész tevékenységünket áthatja e kiemelt területek fejlesztése.

A 10-14 éves korú gyerekek esetében inkább a közvetett, szemléletformáló tevékenység a célravezető, míg a 14 éven felüli diákoknak – tantárgyi keretben, és tanórákon kívüli programok keretében – meg kell tanítanunk azokat a fogalmakat, tevékenységi formákat és technikákat, amelyek segítségével az aktív, belülről motivált egyéni tanulási folyamat a legnagyobb hatásfokkal végezhető el.

3.2.3. Helyi tantervünk prioritásai

Összhangban a kulcskompetenciák fejlesztésének feladatával és a kiemelt területeken való fejlesztési feladatunkkal, tanterveink prioritásai a következők:

●

A nevelő-oktató munka bevezető és kezdő szakaszában különösen, de még az alapozó szakaszban is, nagy súlyt helyezünk a játékos ismeretszerzési módszerek alkalmazására. A tanítás során alkalmazott változatos módszerekkel érjük el, hogy a kisdiákok számára az ismeretszerzés, a szellemi alkotómunka, a kreativitás, a csoportmunka belülről fakadó igénye, az örömszerzés egyik fontos formája legyen.

●

Intézményünk filozófiájának fontos eleme a személyre szabott képességfejlesztés. A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a differenciálás, a személyre szabott, egyéni képességekhez igazodó módszerek.

●

A gyengébb képességű, vagy más okból lemaradó tanulók felzárkóztatása a személyre szabott módszerek, az egyéni képességfejlesztés programjának részeként valósul meg.

●

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy valamennyi, hozzánk beiratkozott tanulót eredményesen juttassunk el tanulmányai befejezéséig. Ennek érdekében a tanórai differenciáláson kívül a csoportos és egyéni korrepetálások rendszere bizonyul hatékony módszernek.

●

Szükségesnek és hasznosnak tartjuk az oktatásirányítás által szervezett kompetencia- és célnyelvi méréseket. Ennek megfelelően nagy gondot fordítunk arra, hogy a tanulók átérezzék, megértsék e feladat fontosságát, és tudásuk legjavát adva vegyenek részt a méréseken. Az évi rendszeres mérések iskolánkra vonatkozó eredményeit minden alkalommal feldolgozzuk, a szükséges következtetéseket levonjuk, a felszínre kerülő problémák megoldása irányába azonnali hatékony lépéseket teszünk.

●

A törvényi szinten meghatározott kulcskompetenciák, és kiemelt fejlesztési területek azt a törekvésünket támasztják alá, hogy a diákok minden irányú képességeit egyenlő mértékben kell fejleszteni, megteremtve a lehetőségét a valamely speciális területen való nagyobb elmélyülésnek, a kötelezőt meghaladó szintű ismeretszerzésnek.

●

Óraterveink és tantervünk összeállításakor arra törekedtünk, hogy az emelt óraszámban oktatott idegen nyelvek mellett kellő hangsúlyt és időkeretet kapjon minden művelődési terület.

●

Alapelveink közé tartozik, hogy a természettudományi, társadalomtudományi, művészeti tárgyak, a matematika, informatika, valamint a testi-lelki egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen testnevelés egyformán fontos tárgy legyen a tanulók és szüleik tudatában.

3.2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szempontjai

Pedagógiai célkitűzéseinknek és képzési céljainknak megfelelően:

Az óratervek/tantervek összeállítása során arra törekszünk, hogy a tanulók látókörét szélesítsük, minél több tudományterület alapismereteit sajátíthassák el, illetve kiemelt

figyelmet fordítunk az anyanyelvi, a matematikai gondolkodás kompetenciák fejlesztésére, illetve az idegen nyelvek tanulásának megalapozására. A „szabadon választható” órakeretet ennek megfelelően osztjuk el.

A gimnáziumban általános tantervű gimnáziumi oktatás folyik.

A tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, korrepetálások, sportprogramok, projektmunkák, stb.) közül a diákok szabadon választhatnak, bár nagyon kevés idejük marad a napi 6-7 órai tanítás és az otthoni felkészülés között.

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Választható érettségi vizsgatárgyak:

Magyar nyelv és irodalom; Történelem; Állampolgári ismeretek; Idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv, spanyol nyelv, olasz nyelv és francia nyelv); Matematika; Fizika; Biológia; Kémia; Földrajz; Testnevelés; Ének–zene; Informatika; Digitális kultúra; Vizuális kultúra; Emberismeret és etika; Ember és társadalomismeret, etika; Társadalomismeret; Művészettörténet. A felsorolt tantárgyakból az iskola kötelező jelleggel, vállalja a tanulók felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. Iskolánk helyi tantervének követelményeit teljesítve válik a tanuló jogosulttá az érettségi vizsga teljesítésére.

Iskolánk a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján vállalja.

3.2.5. A csoportbontások szervezési elvei

Iskolánkban az idegen nyelvek csoportbontásban történő tanítása alapvető fontosságú, mivel fontosnak tartjuk, hogy már a tanóra keretében is helyet kapjon az egyéni alkotómunka, a személyre szabott tanári odafigyelés. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az érettségi követelményekhez igazodva a végzősök matematika, illetve különböző fakultációs óráit is csoportbontásban tanítjuk.

3.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok

Az iskolánk pedagógiai programja helyi tantervének kidolgozásakor az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI által kiadott kerettanterveket alkalmazzuk helyi tantervünk kialakításánál. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

3.3.1. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon

OSZTÁLYOK

10.

11.

12.

Előírt óraszám

Összes óraszám

Különbözet

-1

-2

-4

-9

Alapórák

Magyar

Angol

2. nyelv

Matematika

Történelem

Etika

Társadalmi ismeretek

Biológia

Fizika

Kémia

Földrajz

Ének

Vizuális kultúra

Művészettörténet

Informatika

Testnevelés

Osztályfőnöki

Fakultációk, Gyakorló órák, Szakkörök

Magyar Emelt

Magyar

Matematika

Matematika gyakorlás A

Matematika gyakorlás B

Történelem Emelt

Történelem

2. nyelv

Etika

2,5

Biológia Emelt

Kémia Emelt

Vizuális kultúra szakkör

Fizika Közép

Művészettörténet

Informatika

Testnevelés

3.3.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon

OSZTÁLYOK

10.

11.

12.

Előírt óraszám

Összes óraszám

Különbözet

-1

-2

-4

-9

Alapórák

Magyar

Angol

2. nyelv

Matematika

Történelem

Etika

Társadalmi ismeretek

Biológia

1,5

Fizika

Kémia

Földrajz

1,5

Ének

Vizuális kultúra

Művészettörténet

Informatika

Technika és Életvitel

Testnevelés

Osztályfőnöki

Fakultációk, Korrepetálás, Gyakorló órák, Szakkörök

Magyar Emelt

Magyar

Matematika

Matematika korrepetálás

Matematika gyakorlás A

Matematika gyakorlás B

Történelem Emelt

Történelem

2. nyelv

Etika

2,5

Biológia Emelt

Kémia Emelt

Vizuális kultúra szakkör

Fizika Közép

Művészettörténet

Informatika

Testnevelés

3.3.3. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 5–12. évfolyamon

OSZTÁLYOK

10.

11.

12.

Előírt óraszám

Összes óraszám

Különbözet

-1

-2

-4

-9

Alapórák

Magyar

Angol

2. nyelv

Matematika

Történelem

Etika

Társadalmi ismeretek

Természetismeret

Biológia

1,5

Fizika

Kémia

Földrajz

1,5

Ének

Vizuális kultúra

Művészettörténet

Informatika

Technika és Életvitel

Testnevelés

Osztályfőnöki

Fakultációk, Szakkörök, Korrepetálás, Gyakorló órák, Szakkörök

Magyar Emelt

Magyar

Matematika

Matematika korrepetálás

Matematika gyakorlás A

Matematika gyakorlás B

Történelem Emelt

Történelem

2. nyelv

Etika

2,5

Biológia Emelt

Kémia Emelt

Vizuális kultúra szakkör

Fizika Közép

Művészettörténet

Informatika

Testnevelés

A tantervekben (mindegyik képzésben) a 10% szabadon felhasználható órakeretet az alaptananyag ismereteinek elmélyítésére használjuk fel.

3.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei, a modulok értékelése

A középszintű érettségi vizsga témakörei és a vizsga lebonyolításának szabályai megegyeznek az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendeletben, és a 106/2012 (VI.1), illetve 229/2012 (VIII.28) módosító kormányrendeletekben foglaltakkal.

3.5. Az előrehozott érettségi

Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltételeit jogszabály határozza meg [100/1997 (VI.13.) Kormányrendelet].

3.6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A kötelezően előírt tankönyvek mellett, illetve helyett megpróbálunk engedélyt szerezni azon tankönyvek használatára, amelyek pedagógiai programunk megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlenek. A tankönyv

●

tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot;

●

elégítse ki a didaktikai követelményeket;

●

Megfeleljen a tantervben megfogalmazott követelményeknek, céloknak

●

Megfeleljen egyrészt a szaktudományi, másrészt - az élettani sajátságokat is figyelembe vevő- tantárgyi elvárásoknak

●

Legyen segítség a differenciált foglalkoztatásban

●

Segítse a gyerekek gondolkodásának sokirányú fejlesztését, a tanulók tevékenységén alapuló ismeretelsajátítást

●

Ne legyen nehéz a használata (tanuló, szülő, pedagógus számára)

●

A választott segédeszköz folyamatos használata, használhatósága

●

A tankönyv, tanulmányi segédlet és taneszköz ára legyen reális, nem túl drága

●

Nyelvezete a tanuló szintjének megfelelő legyen, ne tartalmazzon túl sok idegen kifejezést, egyszerre ne szerepeljen sok újonnan bevezetett fogalom,

●

Ne legyenek benne tárgyi tévedések, hibák,

●

Legyen szép, esztétikus kivitelezésű

●

Képanyaga legyen szemléletes és figyelemfelkeltő,

●

A leckék után szerepeljenek kérdések, amelyek az önellenőrzést segíthetik,

●

Tartalmazzon minta példákat, adott témakört lefedő feladatokat,

●

Történelemből legyenek benne források, térképek,

●

Az egymásra épülő tankönyvcsalád preferálása elsődleges szempont, különösen akkor, ha lefedi az általános iskolai és gimnáziumi oktatást,

●

Előny, ha a tankönyvhöz tartozik segédlet (munkafüzet, szöveggyűjtemény, feladatlap, tanári kézikönyv).

3.7. Az iskola pedagógiai feladatainak helyi megavalósítása

3.7.1. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A 8 évfolyamos képzésünk első két évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Elsődleges céljaink a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

3.7.2. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

●

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

●

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

●

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

●

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

●

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.7.3. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A gimnázium kilencedik-tizedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmak elsajátítása, az önálló tananyagfeldolgozási képesség elmélyítése.

●

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

●

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

●

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

●

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

●

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

3.7.4. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A két utolsó évfolyamon az elsődleges cél a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a pályaválasztásra.

●

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

●

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

●

személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

●

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

●

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

3.8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A gimnázium 5-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak.

A négy évfolyamos gimnáziumi osztályok első évfolyamán (a 9. évfolyamon) csak a felvételi eljárás során felvett tanulók kezdhetik meg a tanulmányaikat. A felvételi vizsga a tantárgyi ismereteken túl a jelentkező gondolkodási és problémamegoldó képességét, nyitottságát, kifejezőkészségét, igényességét és viselkedéskultúráját is hivatott mérni. (Indokolt esetben az igazgató ez alól kivételt tehet.)

A hat, illetve nyolc évfolyamos gimnázium első évfolyamán (5., 7.) az az általános iskolás diák kezdheti meg tanulmányait, aki sikeres felvételi vizsgát tett.

3.9. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei

Intézményünkben az értékelés folyamatos. Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait.

3.9.1. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:

•

folyamatosság, rendszeresség,

•

korrektség,

•

igényesség,

•

objektivitás és empátia egészséges aránya,

•

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

•

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

•

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

•

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

•

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.

•

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

•

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a

3.9.1.1. Érdemjeggyel történő értékelés

A pedagógusok tantárgyuk első tanítási óráján ismertetik, hogy milyen jellegű tanulói tevékenységet milyen jegytípussal értékelnek, amitől a későbbiekben csak a tanulók előnyére térhetnek el.

A diákok munkájának értékelése a Pasaréti Gimnáziumban öt fokozatú érdemjegyekkel történik, súlyozottan, a súlyozást az iskolai Mozanapló tartalmazza részletesen.

A folyamatos értékelés fajtái:

•

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

•

szóbeli felelet értékelése,

•

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére),

•

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),

•

szülőknek a mozanaplón, vagy emailen keresztül küldött, illetve személyes beszélgetés keretében történő jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítménnyel kapcsolatban.

•

Félévi és tanév végi

A Mozanaplóban az alábbi súlyozásnak megfelelően adható érdemjegy:

•

Normál jegy: 1-es szorzó

•

Témazáró jegy: 2-es szorzó

•

Szóbeli felelet: 1-es szorzó

•

Írásbeli dolgozat 1-es szorzó

•

Szódolgozat: 1-es szorzó

•

Röpdolgozat: 0.6-os szorzó

•

Projektmunka: 1-es szorzó

•

Órai munka: 0,6-os szorzó

•

Órai munka: 0,2-es szorzó

•

Házi feladat: 0,2-es szorzó

•

Kritériumvizsga 2-es szorzó

A félévi értesítőben és tanév végi bizonyítványban rögzített értékelés funkciói:

•

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

•

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

A félévi és év végi érdemjegyek esetén a tanuló eredménye:

Jeles (5): Kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul.

Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni.

Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni.

Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes.

Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele az évfolyamonként és tantárgyanként leírt tantervi követelmények teljesítése. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha ezeket a tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették.

Az év végi osztályzat A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi.

Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola vagy idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).

3.9.1.2. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái

A magatartás

A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz.

A magatartás értékelésének elvei

A tanuló magatartás értékelésében kifejezésre jut:

•

az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó);

•

társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.);

•

a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság);

•

beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken;

•

a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás;

•

óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje).

A szorgalom

A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés.

A szorgalom értékelésének elvei

A tanulói szorgalom értékelésében kifejezésre jut:

•

a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),

•

a tanuló képességéhez mért teljesítménye,

•

a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége),

•

a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),

•

a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat).

A szorgalom értékelésének alapelvei:

•

az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze,

•

az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként),

•

a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának),

•

a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)

A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái

Folyamatos minősítés:

•

A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon).

•

Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.

•

Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.

Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása:

•

a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,

•

az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát,

•

az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt,

•

a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze.

Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.

3.9.1.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, nevelőtestületünk jutalmazhatja.

A jutalmazás formái

Tanév közben adható jutalmak:

●

szóbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),

●

írásbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),

●

nyilvános dicséret az iskolaújságban vagy az ünnepélyeken.

Tanév végi jutalmak:

●

a bizonyítványba bejegyzett szaktárgyi vagy általános tantestületi dicséret,

●

oklevél, jutalomkönyv, tárgyjutalom, érem,

●

Pasaréti Kupa: az a diák nyerheti el, akinek tanulmányi átlaga a legjobb, és a legtöbb szaktárgyi dicséretet kapta.

●

Kultúr-Kupa: az a diák kapja, aki a tanévben az iskolánk által szervezett kulturális események legtöbbjén vett részt.

●

7-próbás bajnok: az a diák érdemli ki, aki a tanévben rendezett iskolai sportversenyeken összesítve a legjobb eredményt érte el.

3.9.2. Az ellenőrzés

3.9.2.1. Fajtái:

•

szóbeli feleltetés,

•

házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

•

írásbeli számonkérési formák:

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).

•

a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

3.9.2.2. Funkciói:

•

folyamatos munkára készteti a tanulókat,

•

folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,

•

a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

3.9.2.3. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.

A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult

élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszéde az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben.

Elvek:

•

Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.

•

Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.

•

A pedagógiai szakszolgálatokkal együttműködve tanulási zavarral és - nehézséggel küzdő diákjainkat segítjük a tudásszerzésben.

•

Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.

•

Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)

•

A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.

A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata

A „házi feladat” céljai:

•

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•

alkotómunkát végezni valamely témában.

Elvek:

•

Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).

•

A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

•

Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

•

A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

•

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

•

nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;

•

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

•

a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)

•

Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

•

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik

óráról a másikra szokásos.

•

A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

•

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

3.10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

3.10.1. Mérések szükségessége

Az utóbbi években kimutathatóan romlott a gyermekek és fiatalok egészségi állapota, teherbíró képessége. Az egészségtelen életmód, kevés mozgás, nem megfelelő táplálkozás következményeként egyre több a gerincbeteg, túlsúlyos gyermek. Az egészségügyi világszervezet megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális környezet állapota. Ha megfelelő az egyensúly, – testi, lelki és szociális értelemben – annál egészségesebb az ember.

3.10.2. A mérések célja, gyakorlati haszna

●

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségjavító hatásának növelése, és tudatosítása a tanulók körében.

●

Az általános teherbíró - képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Szembesülés a pillanatnyi fizikai állapottal, és viszonyítási lehetőség a megadott követelményekhez.

●

Minden tanuló – képesség szerinti differenciált terheléssel szükség esetén felzárkóztató programok biztosításával – úgy jusson el a felnőttkorba, hogy egészséges fizikai állapotban legyen és ezt az értéket megőrizni, törekedjen.

●

Rendszeres testedzés egészségmegtartó és javító szerepének tudatosítása.

●

A fizikai állapot méréséhez önálló, tudatos alkalmazkodás, sportági elméleti ismeretek szükségesek.

●

Ezzel a tanuló sportági ismeretei bővülnek, és készség szintre emelkednek. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést.

Az iskolában leginkább a testi egészség fejlesztésére van lehetőség, ezen keresztül érhetünk el megfelelőbb hatást a gyermekek lelki egészségének formálására. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, és a Netfit alapján végzi a méréseket.

3.11. Az egészségnevelés és környezeti nevelés

3.11.1. Egészségnevelés: általános célok

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. (Ottawai NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA anyaga, 1986.)

A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele

Az egészségvédelem kiemelt témakörei:

•

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók;

•

a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései;

•

az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód);

•

az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció;

•

az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése;

•

az egészségérték tudatosítása.

Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnő.

A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul.

3.11.2. Környezeti nevelés és fenntarthatóság

3.11.2.1. A környezeti nevelés szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden területén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív eszközök segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Munkánk az iskolai élet sok területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már látszik az együttműködés.

Tanórán, nyári táborokban megismertetjük a tanulókkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő és óvó felnőtté.

3.11.2.2. A környezeti nevelés céljai

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre.

A fővárosban lakó diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előre haladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot csinálnak, többnyire a városban.

Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre.

Új tervek

●

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

●

tantestületen belüli továbbképzés szervezése;

●

a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

●

az egészségnevelési program elkészítése,

●

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése;

●

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.

Korábbi hagyományaink folytatása

●

dohányzásellenes és drogprevenciós program;

●

téli és nyári táborok szervezése;

●

a Föld Napja eseménynek a folytatása;

●

szelektív hulladékgyűjtés;

●

„érzékenyítés” egymás iránt;

●

tudatos fogyasztói magatartás kialakítása;

●

tudatosság kialakítása a környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés igénye iránt;

●

tudatos pénzügyi kultúra kialakítása.

Szaktárgyi célok

●

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl: ember és környezet, kapcsolatok, természetismeret)

●

a kétszintű érettségire való felkészítés

●

a hétköznapi problémák megjelenítése szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre);

●

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

●

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

●

informatikai eszközök (laptop, mobiltelefon, applikációk) felhasználása a tanórákon.

Az elmondottak indokolják az egészségnevelési és környezeti nevelési program létjogosultságát.

3.11.3. A személyiség fejlesztése

Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése.

E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát:

•

önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása,

•

kudarctűrő képesség fejlesztése,

•

kapcsolatteremtési képesség fejlesztése,

•

akaraterő fokozása,

•

az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése,

•

az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése,

•

az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.

A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére.

A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (szülői, fogadóóra) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni.

3.11.4. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció

Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, akik lelki bajukra keresnek gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”.

A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni.

Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása.

A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe.

Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával.

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.

A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni (DÖK, kortárs segítők).

A drogprevenció lehetséges színterei:

Iskolai programok

•

Tanórai foglalkozások

•

Szaktárgyi órák témafeldolgozása

(Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.)

•

Osztályfőnöki órák

(Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.)

•

Tanórán kívüli foglalkozások

•

Délutáni szabadidős foglalkozások

(Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések)

•

Szülői értekezletek

(Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos.)

•

Értekezletek, esetmegbeszélések

(Elsősorban a pedagógusok számára)

Iskolán kívüli rendezvények

•

Drogprevenciós rendezvények

•

Kortárs-segítőképzés

•

Kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor

A drogprevenció lehetséges programformái:

•

Filmvetítés

szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell.

•

Szakkörök, kortársképzés

Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek.

•

Kiscsoportos beszélgetések

Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.

•

Iskolaújság

A témához kapcsolódó interjúk, cikkek.

•

Dramatikus játékok

Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere.

•

Sportprogramok, túrák, kirándulások

A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz.

•

"Gyógyult drogos megszólaltatása"

Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas, szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni. A megfelelő személy kiválasztásában a drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.

•

Tematikus előadás

A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.

•

Internet

Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.

•

Diákönkormányzati programok

Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.

Másodlagos drogprevenció:

Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni.

Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok:

•

Heti egy napon a gimnazistáknak védőnői ügyelet biztosítása;

•

Egészségügyi felvilágosító előadások;

•

Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények;

•

Osztálykirándulások, táborok, terepgyakorlat;

•

Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.);

•

A külső programokhoz kötődően balesetmegelőzési felvilágosító előadások;

•

A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok;

A médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző reklámok hatásainak ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint:

•

Szelektív szemétgyűjtés megszervezése;

•

Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése;

•

Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata;

•

Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.);

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

5. ZÁRADÉK

Az átdolgozott pedagógiai program minden eleme a testület közös munkája. A munkaközösségek – elolvasás után – kialakították közös véleményüket az első tervezetről, majd továbbították azt az iskola vezetőségének. A vezetőség a vélemények figyelembevételével elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak vagy utasítottak el.

A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példánya a titkárságon, egy példánya a könyvtárban hozzáférhető.

A Diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani.

Jelen pedagógiai program 2022. szeptember 1-től érvényes.

Budapest, 2022. augusztus 24.

Réti László

igazgató