A Pasaréti Gimnázium Pedagógiai Programja

A Pasaréti Gimnázium Pedagógiai Programja

Készült az 1995-ben elkészített és a fenntartó

által jóváhagyott pedagógiai program alapján

Legutóbbi módosítás: 2017. szeptember 1.

A Pasaréti Gimnázium adatai

Az intézmény neve: Pasaréti Gimnázium (OM 035343)

Az intézmény székhelye: 1022 Budapest, Lóczy Lajos utca 11.

Az intézmény alapítója és fenntartója: Alapítvány a Pasaréti Gimnázium Létesítésére és Működtetésére

1022 Budapest, Lóczy Lajos u. 11.

Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

Az intézmény működési területe: országos

Az intézmény típusa: 4, 6 és 8 évfolyamos gimnázium

A képzés belső szerkezete:

iskolánk négy- hat és nyolcosztályos gimnáziumi képzést folytat,

képzésenként legfeljebb egy osztályt indít évfolyamonként,

az egy osztályba felvehető tanulók maximális létszáma 26 fő

Az intézmény alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

Az intézmény alapításának éve: 1995

BEVEZETŐ RÉSZ

1.1.

INTÉZMÉNYVEZETŐI BEVEZETŐ

A Pasaréti Gimnázium alapítványi fenntartású köznevelési intézmény, amely 1995-ben alakult, a Fővárosi Önkormányzat, később Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével működik. A képzés négy, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi tagozaton, legfeljebb 200 fő tanulói összlétszámmal folyik. A tanulók emelt óraszámban tanulnak idegen nyelveket. Az első idegen nyelv az angol, amelyet már az 5. évfolyamtól tanulhatnak a 8 évfolyamos képzésre jelentkezők. A kilencedik évfolyamtól bevezetett kritérium-vizsgarendszer célja az érettségi vizsgára való felkészülés segítése.

Az iskolai oktató-nevelő munka fő célkitűzése a növendékek szaktárgyi tudásának megalapozása és magas szintre hozása, valamint felkészítésük felsőfokú tanulmányaik megkezdésére. Tantestületünk elkötelezett a kulcskompetenciák, így az

- anyanyelvi kommunikáció

- idegen nyelvi kommunikáció

- matematikai kompetencia

- természettudományos kompetencia

- digitális kompetencia

- hatékony, önálló tanulás

- szociális és állampolgári kompetencia

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésében.

Kiemelt szerepet kap az élő idegen nyelvek (angol, német, francia, és spanyol) magas szintű oktatása, a nyelvi kultúra megismertetése, így nemzeti és európai identitásunk aktív megélése. A tanulók általános műveltségének megalapozása érdekében jelentős hangsúlyt fektetünk a klasszikus görög és római műveltség esztétikai és erkölcsi értékeinek közvetítésére. Iskolánk fontosnak tartja, hogy praktikus ismereteket is adjon, ezért a diákok tanulmányaik befejezéséig tanulnak informatikai ismereteket. Az érettségi vizsga előtti utolsó két évben, a továbbtanulás érdekében, a következő fakultációs lehetőségek közül választhatnak tanulóink: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, mozgókép-és médiaismeret, jogi alapismeretek, idegen nyelvek, fizika, kémia, biológia, művészettörténet, rajz és vizuális kultúra, dráma és ének-zene. A fentiekben megfogalmazott oktatási célok megvalósulását következetes pedagógiai munka segíti. Iskolánk magas, de egyértelmű és teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben, a követelmények teljesítését folyamatosan ellenőrzi, és rendszeresen tájékoztatja az eredményekről a szülőket. Nevelési programunk a kötelező tananyagon túl személyre szabott: a tehetségeket gondozza, a lemaradókat támogatja. Az szeretetteljes és eredményes nevelés sikerének kulcsa a hatékony, őszinte és folyamatos tanár-szülő kommunikáció. Ennek fenntartása minden kollégánk elsőrendű feladata.

A tanórán kívül számos szabadidős tevékenység áll az érdeklődő tanulók rendelkezésére: közismereti tantárgyi és egyéb tehetséggondozó szakkörök: zene-dráma, képzőművészeti, színház-operabarát társaság, tantárgyi versenyekre felkészítő, felzárkóztató, azaz a tanórákon lemaradt diákokat segítő, nyelvvizsga előkészítő kurzusok, sportkörök (labdarúgás, jóga, úszás, asztalitenisz). Gimnáziumunk rendszeresen szervez bel- és külföldi kirándulásokat, tanulmányi- és sporttáborokat.

1.2.

SZEMÉLYI ÖSSZETÉTEL

Nevelőtestületünk tantestülete 18 főből áll, technikai dolgozóink száma 4 fő. A nevelőtestület tagjai rendszeresen járnak szakmai továbbképzésekre.

1.3.

TÁRGYI FELTÉTELEK

Az iskola helye és épülete

Intézményünk a főváros 2. kerületében, zöldövezeti területen található. Az épületben nyolc tanterem, két kisterem, egy labor, egy tanári szoba, egy titkárság, egy igazgatói iroda, egy orvosi szoba, egy tárgyalószoba és egy irodai helység segíti a nevelő-oktató munkát. Folyamatos fejlesztést igényelnek az IT berendezések, az audiovizuális eszközeink, hangosítási rendszerünk és a természettudományos eszközparkunk. Az épületben minden iskolahasználó számára korlátlan, de tartalom szempontjából szűrt az internethasználat.

Az udvaron közösségi bútorok, fedett beszélgetőhely és pingpongasztal is a várja gyerekeket és a tanárokat.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai

A Pasaréti Gimnázium egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a rendelkezésére álló személyi és tárgyi erőforrásaival, a neveléstudomány teljes módszertani megalapozottságával segítse diákjait abban, hogy nyitott és széleskörű ismeretekkel rendelkező fiatalokká váljanak. Sajátítsák el azt a korszerű tudásanyagot és a megbízható nyelvismeretet, ami támogatja őket abban, hogy az általuk választott úton elindulhassanak akár határainkon belül, akár kívül. Tudjanak és akarjanak egész életük során tanulni, szociális kompetenciák birtokában legyenek, és a társadalom számára hasznos, elégedett és boldog polgárként tevékenykedjenek.

E célok eléréséhez kiemelkedően fontosnak tekintjük az integráló szellemű tudásátadást, amelynek lényegi eleme a tantárgyak közötti kapcsolatok megismertetése, a rendszerben gondolkodás elsajátíttatása és a szaktárgyi szintet meghaladó ismeretközlés, a kooperációra való képességének igényének kialakítása.

A magasabb óraszámban folytatott idegennyelv oktatás elsődleges feladata a magas színvonalú nyelvtudás, az adott országok nyelvi kultúrájának megismertetése, valamint az érettségire és a nyelvvizsgára való felkészítés.

Iskolánk számonkérési rendszere biztosítja, hogy a tanulni kívánó diákok elsőbbséget élvezzenek a tanulásban lehetőséget nem látó tanulókkal szemben. A pozitív megkülönböztetést tehetséggondozás segíti. Ugyanakkor a gyengébb tanulmányi eredményt elérő diákok felzárkóztatását a tantestület – mind tanórai, mind tanórán kívüli keretben – folyamatosan támogatja.

Az oktatási célokon túl az erkölcsi nevelés és a viselkedés bizonyos normáinak átadása is fontos az itt dolgozó nevelők számára. Felvállaljuk, hogy értékközvetítő tevékenységet folytatunk, segítve ezzel diákjaink kulturált polgárokká válását. Oktatási és nevelési céljaink eléréséhez fontos segítőnek tekintjük a családias iskolai hangulatot.

A nevelési célok megvalósításának fontos eszköze az intézményünkre jellemző, egységes – úgynevezett Pasaréti – szellem. Ez a diákok iskolai közösséghez tartozását, valamint egy tanulásközpontú értékrendszer kialakítását és elfogadtatását jelenti. Az iskolahasználókkal törekszünk a jó kommunikációra, nevelési céljaink elérése érdekében folyamatos kezdeményező kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel. A tantestület egységes a nevelési és oktatási elvek tekintetében, ezek következetes betartatását mindannyian fontosnak érezzük. Az intézményben dolgozó tanárok szakmai tudásuk színvonalát értéknek tekintik, ennek fejlesztéséért folyamatosan dolgoznak.

Az intézményünkben dolgozó oktatók és nevelők számára fontos a diákok testi és lelki egészségének fejlesztése. Ezen egészség-megőrzési tevékenység célja, hogy képessé tegye a diákokat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Összefoglalva az intézményt az alábbi célok vezérlik:

Tanulóink

●

legyenek társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommunikációs készséggel rendelkezők,

●

legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, a szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket,

●

tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességüket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak,

●

legyenek motiváltak a tanulásban,

●

ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl képességeik mind szélesebb körében,

●

váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra,

●

ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére,

●

ügyeljenek saját egészségükre, tudatos fogyasztási kultúrával, pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek, kerüljék a káros szenvedélyeket.

2.2. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskola egyik legfontosabb feladatának tűzi ki a fiatalok nyitott szellemiségű gondolkodásmódra nevelését. E nevelési folyamat két markáns pillérének a tanári példamutatást és a kis közösségek (osztályok) fejlesztését tekintjük. Példaértékűnek tekintjük, ha tanáraink munkájában megjelenik a diák személyiségének elfogadása, amit egyfelől a közösség többi tagjának érdekeit sértő magatartásmódok megjelenése, másfelől a kulturált viselkedésformák hiánya korlátozhat. Ezzel a diákok mintát kapnak abból a toleranciából, ami a nyitottság kialakításához elengedhetetlenül szükséges.

A nyitottságot az ismeretek befogadásával szemben megnyilvánuló széleskörű érdeklődés is jellemzi. Ezen a területen minden szaktanár kiemelt feladata, hogy az oktatási metodika tekintetében olyan eszköztárat válasszon, illetve alakítson ki, amely alkalmas a tanuló érdeklődésének s ehhez kapcsolódóan motivációjának felébresztésére.

Igyekszünk az idegen nyelv oktatását is a nyitottság kialakításának szolgálatába állítani. Ennek egyik eszköze más kultúrák megismertetése a reguláris órarendi órákon, valamint olyan tanulmányi versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése, kiírása, amelyek a tanulók érdeklődését az egyéni ismeretszerzés segítségével keltik fel.

Az idegen nyelvek oktatásánál az elsajátított tudás számonkérése két mérési rendszerhez igazodik iskolánkban. Az egyik referenciapontot az érettségi, a másikat a nyelvvizsga követelmények jelentik. A szaktanárok a diákok céljainak figyelembevételével választanak a kétféle módszer között.

2.3

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai életben az ismeretszerzés – lehetőleg a tanulók aktív közreműködésével – a tanítási órákon történik. Magában a tantervben kijelölt tananyagban igen sok lehetőség van a diákok személyiségének fejlesztésére, de a változatos iskolai programok, táborozások alkalmával is lehetőség van beszélgetésekre. A tudatos erkölcsiség kialakítása a kötelező olvasmányoktól kezdve, az etikai témájú osztályfőnöki órákon át igen széles skálán mozog, melynek elemei a következők:

●

becsületesség, értéktisztelet,

●

jólneveltség, viselkedési, magaviseleti szabályok,

●

őszinteség, egyenesség, nyíltság,

●

jellemesség,

●

jó és rossz életvitel felismerése,

●

a társadalmi normák tiszteletben tartása

2.3.1 A személyiségépítés elemei a következők:

●

önismeret, egészséges önbizalom, sikerorientáltság, amely mentes a morál

●

nélküli karrierizmustól,

●

alkalmazkodóképesség pozitív és negatív oldalainak megkülönböztetése,

●

önképzés, igényesség önmagával szemben,

●

pozitív eszményképek kialakítása, ezek változása a különböző életkorban,

●

kommunikációs készség kialakítása, ennek segítségével a konfliktusok megoldására való törekvés,

●

akaraterő, szorgalom, kitartás a munkában.

A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek aktív társadalmi életre történő felkészítését alapozza meg. A tudatos állampolgárrá nevelést segíti, ha tájékozódik az iskola és saját környezete, közösségei életében, megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat, valamint megtervezheti, szervezheti, kivitelezheti tanításon kívüli programjait.

Az osztályába történő beilleszkedése során találja meg helyét és feladatait a közösségben. Ehhez kapjon segítséget osztályfőnökétől, tanáraitól, tőlük függetlenül vagy okos rávezetéssel osztálytársaitól.

Ismerje és tartsa tiszteletben az alá-és fölérendeltségi viszonyokat. Ennek keretein belül tudjon, merjen és kapjon lehetőséget véleménye nyilvánosságra hozatalában.

A rendszeres, precíz, kitartó tanulás egyúttal a társadalmi munkamegosztásban elfoglalandó szerepre is felkészít. Azonban itt is lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy több területen is kipróbálhassák magukat. Ennek rengeteg módja, lehetősége van az iskolában és azon kívül is. Példaképpen említhető osztályterem rendberakása, a köz számára hasznos munka végzése: papírgyűjtés, (szervezés, lebonyolítás, jutalmazás a legtöbbet gyűjtőknek) az iskolai növények ápolása, stb. A munka körültekintő elvégzése mellett a kezdeményezőkészség, kreativitás, vállalkozói készség kialakítása, fejlesztése is lehetséges a dolgozói szerepre történő felkészítés során.

Az előzőekben leírtakkal szorosan összefügg a fogyasztói szerepre való felkészítés. Ebben az iskolai klubok, szakkörök, diákkörök, délutáni foglalkozások (beszélgetések, filmvetítés, stb.) nyújtanak segítséget. Elsődleges cél elsajátíttatni az igényes, az értékes és a giccs megkülönböztetését, felismerését. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. A rongálásokkal szembeni fellépés mellett a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik.

A családi körben betöltött szerepet a szülőkkel közösen igyekszünk az egyéni jellemzők figyelembevételével pozitív irányban befolyásolni, ami megfelel a célok között megfogalmazott a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakításának és fenntartásának is. Tapasztalataink szerint ennek legjobb terepe az osztályfőnökök által szervezett közös családi kirándulás. Hétvégén, szombaton vagy vasárnap gyalogtúra, játék, melyeken a szülők, testvérek is részt vesznek. Így közvetlen kapcsolatba kerül az osztályfőnök a szülőkkel, nem feszélyezett légkörben történik a beszélgetés. Nyilván ezt követheti a családlátogatás, ha szükséges, vagy többszöri találkozáskor a tapasztalatok, további teendők megbeszélése.

Az igazgató és helyettese már a szóbeli elbeszélgetés során ismerkednek a gyermekekkel és a szülőkkel. A legnehezebb nevelési problémák megoldása keresésébe rendszeresen bekapcsolódnak osztályfőnöki vagy szülői kérésre.

A fentieket összefoglalva: A személyiség fejlesztésének összetett feladata nevelőmunkánk mindennapjainak része. Kiemelt jelentőségű ebben a színes iskolai élet, a programok változatossága, melyek a gyermek szabadidejének egy jelentős részét tartalmasan töltik ki. Hasonlóan nagy jelentőségűek a nyári táborok. A tábori körülmények, az egymásrautaltság, segítségnyújtás, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a tolerancia készséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. A tanár-diák kapcsolat alakításában, egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is nagy szerepük van.

2.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.4.1. Általános célok

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. (Ottawai NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI KONFERENCIA anyaga, 1986.)

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, drog, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel.

A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok.

A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült el az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit építette be. Sikeres végrehajtásához ágazati, ágazatközi együttműködés szükséges. Az oktatásban dolgozókra is fontos feladat vár: a 2003 júniusában módosított közoktatási törvény szerint az iskola a nevelési programjának részeként egészségnevelési és környezeti nevelési programot készít. Az egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleépítve a mindennapos testedzés végrehajtásával kapcsolatos programot. (Az Ottawai Charta és az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja szellemében készülő intézményi programok az egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel és az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos rövid-, közép és hosszú távú terveiket is rögzítik. Ebbe beletartozik a drogprevenció is, hiszen a drog elleni küzdelem igényli a megelőzés és védekezés koordinálását is.)

2.4.2 Egészségfejlesztés a tanórákon

2.4.2.1 Rendszeres testnevelés és sport

A rendszeres testnevelés, sportolás lehetőségeit az alábbiak szerint biztosítjuk:

A kötelező testnevelési órák mellett heti 4-8 órában tömegsport foglalkozást szervezünk. Szorgalmazzuk az iskolai bajnokságok szervezését. Propagáljuk a DSE szakosztályaiban való sportolást.

Megszervezzük azokat a hagyományos iskolai sportprogramokat, melyek a hagyományainkban szerepelnek: sportnap, iskolanapi-versenyek, nyári (kerékpár vagy vízitúra) és téli táborok (sítábor), kirándulások szervezése.

2.4.2.2 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tananyagát az iskolaorvos, az iskolai védőnő és a biológia/természetismeret tanár közösen dolgozza ki. Annak tartalmi elemeit és tematikáját, felosztását együttesen határozzák meg a Magyar Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyam programja alapján. Főbb témakörei a következők:

Telefonon történő segítséghívás és vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása;

Stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák;

Kisebb sebek ellátása, kötözése;

Közlekedésbiztonság;

Veszélyes gyógyszerek és mérgező növények.

Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a diákok három évfolyamon ismerik meg:

Az 5. évfolyamon a tanulók a természetismeret „Emberi test” témakörén belül részletezik és gyakorolják a korábban tanultakat.

A 8. évfolyamon a tanulók az „Egészségtan” keretében a biológia tantárgyba beépítve elmélyítik és kiegészítik korábbi ismereteiket.

A hatékony elsajátítás érdekében további módszereket alkalmazunk:

Szakértő (orvosi, védőnői, pszichológusi és egészségügyi végzettségű) szülők bevonása kiselőadások, beszélgetések formájában.

Szituációs gyakorlatok, játékok kivitelezése a tanórákba beépítve.

Tanórán kívüli vetítések és vetélkedők szervezése az iskolán belül.

Iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken való részvétel (pl. Országos Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt által szervezett versenyek).

A nevelőtestület számára szintén elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezünk, melyet arra képesített meghívott szakértő tart.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása érdekében az osztályokban szükségszerűen és szakszerűen összeállított „elsősegély-dobozokat” helyezünk el.

Az alapismeretekről képekkel, rajzokkal illusztrált jegyzet készül iskolán belüli használatra, melyet minden tanuló ingyenesen megkap.

2.5

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Az osztályokban végzett közösségfejlesztés középpontjában az osztályfőnök, illetve az általa végzett munka áll. Alapvető feladata, hogy az osztály megindulásával egy időben felmérje az egyének közösségbe illeszkedésének várható nehézségeit, megtalálja a perifériális pozícióba kerülő, a tanulmányilag lemaradó esetleg lemorzsolódó diákok megfelelő integrálásának eszközeit, valamint bevezesse az újonnan a közösségbe kerülő tanulókat az osztály, illetve az iskola életébe. Az osztályfőnökökre hárul az a feladat, hogy a szaktanárok figyelmét felhívják azokra az eseményekre és folyamatokra, amik befolyásolják, illetve adott esetben magyarázzák az egyén viselkedését, valamint dinamizálják az osztály működését. Az osztályfőnökök az elvégzett munkáról, a kialakult helyzetről valamint a tervezett intervenciókról rendszeres értekezleteken számolnak be a tantestületnek, mely alkalmakkor mód nyílik a tanárok egyéni véleményének ütköztetésére.

Ha az osztályban tanító tanárok testülete törést vagy megtorpanást lát a gyermek fejlődésében, javasolja az osztályfőnöknek a szülő–tanár-diák háromoldalú egyeztetését, ahol megpróbálják elemezni az okokat, illetve kialakítani a stratégiát, mely kiemeli a gyermeket kedvezőtlen helyzetéből.

Az osztályok, mint az iskolaközösség részei, vállalnak felelősséget az iskola egyes részeiért, annak épségének, tisztaságának megőrzéséért. Az osztályon belül a diákönkormányzatok és az osztályfőnökök együttműködése révén közös programok (színház, kirándulás, múzeumlátogatás, osztálybulik stb.) révén folyamatos a közösség alakítása, fejlesztése. Ennek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, ezzel összefüggésben az egymással történő kommunikáció elsajátítása, mely a megoldás irányába vezet.

2.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

●

páros feladatok

●

csoportos feladatok

●

játékos közösségformáló feladatok

●

projektmódszer

●

osztályfőnöki órán megvalósítható feladatok

2.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

●

az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor, stb.)

2.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

●

a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése,

●

a diákönkormányzat által szervezett tanórán kívüli események feladatai

●

Pasaréti nap vagy hét szervezési feladatai

2.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

●

a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokhoz

●

a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése

●

az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése

●

sportnap vagy egyéb iskolai tevékenység szervezési feladatai

2.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

●

a tanítási órákra való felkészülés,

●

a tanulók dolgozatainak javítása,

●

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

●

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

●

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

●

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

●

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

●

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

●

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

●

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

●

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

●

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

●

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

●

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

●

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

●

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

●

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

●

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

●

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

●

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

●

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

●

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

●

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

2.6.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

●

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

●

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

●

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

●

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

●

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

●

Szülői értekezletet tart.

●

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

●

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

●

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

●

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

●

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

●

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

●

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.7

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Azoknál a tanulóknál, akik szociális vagy egészségügyi okból elmaradnak tanulmányi kötelezettségeik teljesítésével vagy olyan élethelyzetbe kerülnek, ahol a megfelelő tanulási körülmények nem biztosíthatók, az iskola személyre szabott egyéni felzárkóztatási programot állít össze.

Iskolánkban a felzárkóztatási feladatok egyéni igények alapján merülnek fel.

A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve lemaradó tanulók számára rendszeres korrepetálást biztosítunk az általuk igényelt és tanult valamennyi elméleti tantárgyból.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és inkluzív nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő szakember, gyógypedagógiai és fejlesztőtanár az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

●

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

●

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására,

●

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz eredményeik értékelésében, javaslatot tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

●

figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatai, javaslatait, észrevételeit.

Pl. szakkörök, klubok, önképző körök, egyéb formák rendszere

A délelőtti tanórák időszakában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretén belül az idegen nyelvi csoportbontáson – mint alapszolgáltatáson – kívül a következő lehetőségek közül választhatnak tanulóink:

●

emelt óraszámú nyelvi oktatás (angol, német, spanyol, francia és olasz nyelvek)

●

emelt óraszámú informatikai-számítástechnikai, ECDL vizsgára előkészítő

●

választható fakultációk angol nyelven

Diákjainknak lehetőséget adunk egyéni pályázatokra, tapasztalatcserére, nyílt napokon, speciális rendezvényeken való részvételre. Tehetséges diákjainkat visszahívjuk, akár oktatásra, akár iskolai rendezvényre.

Az iskolai könyvtár a hét minden napján az iskola minden tanulója számára elérhető. A könyvtárban a kötelező olvasmányok, szótárak, művészeti albumok, lexikonok, térképek is fellelhetők.

2.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló helyzetét alapvetően meghatározza az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét az általános iskolai előtanulmányok és a család biztosította, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet.

A pedagógiailag is megalapozott csoportbontások a képességfejlesztéshez megfelelő keretet jelentenek. Szakmailag indokolt esetben az egyes tantárgyak iránt mélyebben érdeklődő tanulók számára külön tanulócsoportot (fakultáció, szakkör) is szervez az iskola, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a többiek speciális motiválásáról.

A képességfejlesztés hagyományos területei a versenyek, szakkörök, diákkörök, pályázatok.

A tehetség és a képességek kibontakoztatását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. A szakköröket vezető szaktanárok a programokat a résztvevők igényeihez igazítják.

A tehetségek érvényesülését, a szaktárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tanulmányi versenyek. A házi megmérettetésen kívül diákjaink kerületi, fővárosi, illetve országos megmérettetéseken is részt vesznek. Tanáraink igény és szükség esetén felkészítő foglalkozásokat tartanak a résztvevők számára.

2.7.1.1 A tehetséggondozás szervezett formái:

●

Tanóra keretén belül,

●

Tanórán kívül.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül

A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők:

●

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése,

●

A tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,

●

[nyelvi (angol-német), informatikai, művészeti jellegű osztályok] tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás,

●

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata,

●

A továbbtanulás (nyelvvizsga) segítése felkészítő foglalkozásokkal,

●

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása,

●

A viselkedéskultúra fejlesztése.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül

A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei:

●

Versenyek, vetélkedők, bemutatók,

●

Tehetséggondozó szakkörök:

Az érdeklődő, jó képességű tanulókat összegyűjtő foglalkozás, mely a tantervi követelménynél mélyebb és szélesebb ismereteket nyújt, építve abban a tanulók érdeklődésére.

Jellemzői:

●

egy vagy több téma köré csoportosított

●

önkéntes jelentkezés alapján történnek

●

szaktanári vezetéssel

●

jellemzi a fokozott tanulói önállóság

●

kutató munka alkalmazása

●

képességfejlesztés

Munkarend: október 1-jétől – május 30-áig

Hetente: 1 óra

Éves szinten: kb. 30 óra

Az eredményes szakköri munka megkívánja, hogy a foglalkozások időpontja meghatározott és állandó legyen. Így szoktatjuk tanulóinkat a rendszerességre. Szakkörvezetők segítségével az időpontok egyeztetése rendkívül fontos (ütközések elkerülése).

Szükség van éves munkatervre, amely az iskolai tantervekre épül. Minden szakkörnek tartalmaznia kell a sajátos nevelési célkitűzést, a legfontosabb módszereket.

Szakköri tagok jelentkezése – száma

●

tagok jelentkezése önkéntes

●

ideális létszám: 10-15 fő

●

pontosan előre ki kell jelölni a szakköri foglalkozás helyét, idejét; szakkör dokumentuma: szakköri napló vezetése

Alkalmazott módszerek:

●

előadás (külsős – felnőtt)

●

magyarázat

●

elbeszélés

●

tanulói kiselőadások

●

kísérletek

●

tanulmányi kirándulások (Nemzeti Park)

●

intézmények látogatása (színházlátogatás, múzeumok stb.)

●

gyakorló feladatlapok, tesztlapok alkalmazása.

2.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat.

Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük. Ha a probléma átmeneti, a teljes regenerálódásig egyéni tanulási programot dolgozunk ki. Ha állandó, meg nem oldható, a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk.

Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk. Ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését.

Iskolánkban a felzárkóztatási feladatok egyéni igények alapján merülnek fel.

2.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A szokásostól eltérő életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet; az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet, és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei:

• a figyelem megosztása

• „ideológia” kovácsolása

• kompromisszum képzése

• kábítás

• menekülés

Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt.

A személyiség súlyos torzulása esetén a nemzeti Köznevelési Törvény előírásait követjük.

Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat.

A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik.

Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására.

2.7.4 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskolánkba járó gyermekek többsége jó anyagi körülmények között él és rendezett családi háttérrel rendelkezik. Ugyanakkor a lehetséges krízishelyzetek megelőzése és kezelése érdekében az ifjúságvédelemmel megbízott kolléga rendszeres kapcsolatot tart nevelési szakemberrel, valamint pszichológussal. Ezen túlmenően a kritikus helyzetbe került családokkal és tanulókkal kapcsolatot kezdeményezünk, tájékoztatva őket a lehetséges segítségek formáiról és forrásairól. Ifjúságvédelmi kollégánk feladata a nevelőtestület folyamatos tájékoztatása, hogy elkerüljük az információhiányból fakadó hibákat.

Az iskolában heti egy alkalommal rendel iskolaorvos, illetve védőnő, akik elvégzik a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését valamint az időszakos oltási feladatokat.

Prevenciós programunkban elsődleges szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés, a sport és a tartalmas szabadidős tevékenységek propagálása. Már ötödik osztálytól rendszeresen szervezünk felvilágosító előadásokat, ahol a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat veszélyeiről esik szó. Ezeket a programokat külső előadó tartja, ezzel biztosítjuk az anonimitást és a nyíltságot. Ugyanakkor a biológia és a természetismeret tantárgyi program része is a felvilágosítás. Tanáraink továbbképzés keretében vehetnek részt ezzel foglalkozó tanfolyamokon. A megelőzési programunkban kiemelt helyen szerepelnek a következő témák:

egészséges életmód,

szenvedélybetegségek,

mentálhigiéné és önnevelés,

bűnmegelőzés,

környezetvédelem,

családi életre való felkészítés.

Az osztályfőnökök nyomon követik a tanulók délutáni elfoglaltságait, ami ráirányíthatja a figyelmet a veszélyeztetett tanulókra.

2.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskolánkba járó diákok szociális-anyagi helyzete viszonylag homogén.

Ezt a tényt figyelembe véve:

• Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.

• Olyan – költséges – tábort, nyaralást, programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk.

• Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez (színházi kapcsolatok, filmkölcsönzés).

• Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát.

• A Diákönkormányzat saját pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít.

2.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Iskolánkban a tanulók is részt vehetnek az intézményi döntési folyamatban. Erre saját kezdeményezésre diákönkormányzatot (DÖK) hoznak létre, amelybe minden osztály képviselőket választ. A diákönkormányzatot a tanulók által megválasztott DÖK elnök vezeti. A diákönkormányzat munkáját pedagógus szakképzettségű személy segíti. A Köznevelési törvény 48.§ (3) szerint: a DÖK patronálóját (pedagógus) 5 évre bízza meg az igazgató.

A diákönkormányzatra a következő pontok vonatkoznak:

●

A diákok kollektív jogainak érvényesítése, egyéni érdekvédelmük segítése céljából diákönkormányzatot hoznak létre. Ennek működését külön szervezeti és működési szabályzat írja le. A diákság nagyobb közösségének, csoportjának tekintjük a legalább két osztály tanulóiból álló csoportot.

●

A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhatja az iskola igazgatójával folytatott megbeszéléseken. A diákönkormányzat kérdéseire az igazgató 30 napon belül ad választ.

●

Az osztályozó konferenciákon a diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

●

Diákönkormányzat, a következő tanév munkatervének kialakításában való hatékonyabb közreműködése érdekében a folyó év június 15-ig egyeztet az Iskolavezetéssel.

●

A diákközgyűlést minden évben a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban tartjuk. A közgyűlésen osztályonként 1-3 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen.

●

A diákközgyűlés technikai feltételeit az iskola biztosítja, megszervezése a diákönkormányzat feladata.

●

A diákönkormányzat írásbeli kezdeményezésére az igazgató három héten belül köteles tanítási időn kívülre összehívni a rendkívüli diákközgyűlést.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

●

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;

●

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;

●

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

●

a házirend elfogadása előtt;

2.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

2.9.1 A tanulói közösséget érintő kapcsolattartási formák

A tanuló, a pedagógus valamint a szülő együttműködése az iskolában működő közösségekben és az iskolán kívül szervezett tevékenységekben történik.

Tanulói közösségek:

a)Vertikális szerveződésű (különböző évfolyamok közös célokra való szerveződése):

választott képviselőkön keresztül alakul ki a DÖK (Diákönkormányzat),

önkéntes jelentkezéssel a szakkörök, erdei iskola, nyári, téli táborok, külföldi kirándulások

b)Horizontális szervezetek:

évfolyamonkénti érdekvédelmi csoportok ODB (osztály-diák bizottságok)

háziversenyek megszervezésére alakuló csoportok

c)Osztály szerveződések:

osztályközösség rendezvényei az osztályfőnök irányításával

Tanári szervezetek:

tantestület,

kibővített iskolavezetés (tagjai: igazgató, tanulmányi vezető, munkaközösség-vezetők, DÖK vezető),

munkaközösségek

Szülői közösségek:

osztály szülői munkaközösségek

iskolai szülői munkaközösség

A kapcsolattartás, együttműködés további fórumai, lehetőségei:

Tanuló-pedagógus:

tanórák

osztályfőnöki órák

tanórán kívül szervezett csoportok

osztálykirándulások

erdei iskola

táborozások, diákcserék

kulturális programok (az iskola hagyományrendszeréből adódóan)

tanár-diák sportversenyek

igazgatói fogadóóra tanulóknak

DÖK programjai

Szülő-pedagógus:

szülői értekezletek

fogadóórák

egyénileg kezdeményezett megbeszélések

nyílt napok

az iskola nyitott kulturális, - sport, egyéb programjai

írásbeli értesítések, tájékoztatók, internetes napló

Tanulói tevékenységformák, tanulási alapidőre:

Iskolánkban a hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) működnek. A hagyományos osztálystruktúrát több ízben megbontjuk. A csoportbontás során létrejövő tanulói szervezetek:

kiscsoportos bontás - elsősorban a nyelvtanításban

egyéni differenciálás,

összevont osztályok vagy évfolyamok

Egyéb - tanórán kívüli - tevékenységi csoportok:

- tanulószoba: 5-8. osztályos tanulóknak

- szakkör: 5-12. osztályos tanulóknak

- klub: ifjúsági klub, ország ismereti - nyelvi klubok

- egyéb: kézműves csoport, erdei iskola, táborok.

A csoportok nagyrészt önkéntes, részben kiválasztás alapján szerveződnek.

2.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

●

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

●

a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

●

a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

●

saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási

módjának megállapítása.

Az SzMK munkáját az iskola tevékenységével az SzMK patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

Az iskolaszék

Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

●

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,

●

tisztségviselőinek megválasztása,

●

az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:

●

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,

●

a házirend elfogadásakor,

●

a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

2.10 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat jogi kerete az 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és az alapműveltségi vizsgáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet.

A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány-rendelet) vonatkozik.

A vizsgaszabályzat 2012. szeptember 1-jétől hatályos.

2.10.2 A vizsgaszabályzat célja

A vizsgaszabályzat elsődleges célja a tanulók előmeneteli rendszerének biztosítása a hatályban lévő jogszabályok figyelembe vételével.

2.10.3 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

●

osztályozó vizsgákra,

●

kritériumvizsgákra,

●

különbözeti vizsgákra,

●

javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

●

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

●

aki kritériumvizsgára jelentkezik,

●

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

●

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

●

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.10.4 Az értékelés rendje

A diákok munkájának értékelése a Pasaréti Gimnáziumban öt fokozatú érdemjegyekkel történik, súlyozottan, a súlyozást az iskolai Mozanapló tartalmazza részletesen.

A félévi és év végi érdemjegyek esetén a tanuló eredménye:

Jeles (5): Kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul.

Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni.

Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni.

Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes.

Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele az évfolyamonként és tantárgyanként leírt tantervi követelmények teljesítése. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha ezeket a tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették.

2.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanulói jogviszonnyal, valamint az iskolai beiratkozással, átiratkozással kapcsolatos rendelkezéseket a Köznevelési törvény 50. §-a szabályozza.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napjától, a kiiratkozás, illetve a más intézménybe történő átiratkozás napjáig tart.

●

az iskolába történő felvétel feltétele, hogy a jelentkező tanuló bemutassa a bizonyítványát, személyi igazolványát, annak hiányában diákigazolványát

●

az iskola nyitott minden polgár gyermeke számára,

●

az iskola nyitott minden olyan tanuló számára, aki elfogadja az iskola oktatási és nevelési programját, betartja a Házirendjét;

Iskolánk nem körzeti iskola. Ezért ha iskolánk tanulója a Házirendet többszöri figyelmeztetés ellenére megsérti, vagy magatartásával sérti az intézményünk szellemiségét, az iskola igazgatója, az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről a szülőt írásban kell értesíteni.

Más intézményből történő átvétel esetén:

A felvételi folyamat során elbeszélgetünk a tanulóval, a szülőkkel, ismertetve iskolánk szellemiségét, szokásainkat, követelményeinket.

2.12 A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi eljárás szempontjai:

Az 5-12. évfolyamra történő beiratkozás esetén:

az előző utolsó évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány,

a szülő által aláírt jelentkezési lap,

szükség esetén különbözeti vizsga

a tanuló távozását igazoló kitöltött „értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány.

legalább változó magatartás és szorgalom érdemjegy;

legalább közepes bizonyítvány. Ugyanakkor felmérjük angol nyelvből a tanulót, azzal a céllal, hogy a megfelelő nyelvi csoportot meghatározhassuk;

a tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő bármely tantárgyból. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.

A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. Iskolánk tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt, a felvételi eljárás alapján.

A felvételi eljárás szerves részét képezi a szülőkkel folytatott egyéni beszélgetés, melynek célja, az iskola és az iskolahasználó közötti kommunikáció alapjainak megteremtése, ami a jövőbeli maximális együttműködési készség bázisát jelenti. Ilyen módon a szülők azonosulhatnak az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseivel, illetve az iskola nevelőtestülete képet kap a tanuló egyéni sajátosságairól, annak pozitív, illetve negatív aspektusairól. Ezen információ birtokában tervezhetik meg az osztályfőnökök az egyéni beilleszkedési, valamint a csoportfejlesztési feladataikat.

A tanulók felvételéről, osztályba sorolásáról a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, a felmérésének és elbeszélgetésnek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

OKTATÁSI PROGRAM

3.1. A képzés teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása

Gimnáziumunkban 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés zajlik. Fontos alapelvnek tekintjük a három képzési forma összehangolását, a közöttük megvalósuló átjárhatóságot.

3.1.1. Nyolcosztályos képzés

E képzés keretei között lehetőséget szeretnénk biztosítani azon szülők számára, akik gyermekeiket már 10 éves koruktól gimnáziumi képzésben kívánják részesíteni. A nyolc éven belüli első szakaszt (5 - 6. osztály) kisgimnáziumi éveknek tekintjük, ez az időszak a gimnázium felsőbb éveinek előkészítő szakasza, melynek célja a négy év elemi, alapfokú tanulmányok során elsajátított ismeretek megerősítése, valamint az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatása a diákokkal.

E képzési szakaszban a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

Az olvasás megszerettetése és az önművelés igényének kialakítása mellett, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztése.

A történelem oktatás legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a gyerekek alapvető információkat kapjanak az ember és az emberi közösségek kialakulásáról, különböző történeti korokról, azok szellemiségéről és erkölcséről.

A humán tantárgyakban a forrásmunkák elemzése, gyűjtőmunka, múzeumlátogatások és az irodalmi alkotások létrehozásán alapuló tudásszerzési forma dominál.

A természettudományok körében a felvetődő problémák megoldásához a tanulónak meg kell terveznie és el kell végeznie egy-egy kísérletet. E módszer előnye, hogy felkelti a gyerekek érdeklődését, biztosítja aktív részvételüket az ismeretszerzésben, valamint jelentősen fejleszti a szellemi és manipulatív problémamegoldó készségüket.

Mindezek feltételezik a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések felismerésének fejlődését valamint a gyakorlati tapasztalatokból levonható elméleti következtetések révén elősegítik az absztrakt gondolkodás kialakulását.

A műélvező és befogadó attitűd kialakítása, különösképpen az ének-zene és a rajz tantárgyakon keresztül, valamint a kézműves foglalkozásokon, a művészettörténeti fakultációkon keresztül valósul meg.

Az etikai nevelési céljainkat a tantervi anyagon keresztül igyekszünk megvalósítását.

E kisgimnáziumi szakaszban az angol idegen nyelv tanulása kötelező. A nyelvoktatás kiscsoportos foglalkozásokon, kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó és beszédközpontú szemléletben folyik, ami magával vonja a szerep-, és szituációs játékok gyakori alkalmazását, mely jól illeszkedik általános nevelési célkitűzéseinkhez. A nyelvcsoportokat a tudásszint figyelembevételével alakítjuk ki.

Az egészségnevelés feladata, hogy a diákokban kialakítsa saját testük fejlesztésének igényét, biztosítsa ennek feltételeit, valamint megismertesse a helyes életmód elemeit, az azt veszélyeztető tényezőket. Biztosítjuk a korosztályi sajátosságként megjelenő nagy mozgásigény megfelelő levezetését.

Iskolánkban már ebben az időszakban elkezdődik az informatika oktatása. Ennek feladata a diákok felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikák elsajátítására, valamint a számítástechnikai kultúra és etikett szabályainak megtaníttatása.

3.1.2. Hatosztályos képzés

Miután az általános iskolából a gimnáziumba való átlépés sokak számára túl korai tíz éves korban, ezért lehetőséget kívánunk adni, a később érő tehetséges gyermekek számára, hogy iskolánkba léphessenek. A hatosztályos képzés első két évében (a hetedik és a nyolcadik évfolyamokon) a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

A fő hangsúly az önálló feladatmegoldásra helyeződik. A tanulóknak képessé kell válni a rendszeres és önálló munkavégzésre. Ehhez elengedhetetlen a tanári segítség, iránymutatás. Ebben a korban meghatározó az önálló, hatékony tanulás.

Kiemelten fontos a korábban megtanult tananyag ismétlése, elmélyítése, rögzítése. Az olvasás, mint elsődleges feladat fontosságának hangsúlyozása. A diákok olvasás-szeretete ebben a korban is kitűzött feladat, illetve ezen képesség fenntartása, javítása.

A történelem oktatás ezen korszakában összefüggéseket kell átlátniuk a diákoknak, megtanulni az elemzést, alkalmazni a megtanultakat.

A humán tantárgyakban a zene szeretetének kialakítása, az alkotás szépsége és öröme, a gyűjtő-elemző feladatok megoldása dominál.

A természettudományok szempontjából különösen fontos a tantárgyak követelményrendszereinek összehangoltsága, átjárhatósága és összekapcsolása. A tantárgyakon belül a tananyagok több szempontú megközelítése a cél. A tanulók egészként kell, hogy lássák a környezeti problémákat és a megoldásokat.

Ezekben az évfolyamokban az angol idegen nyelv tanulása kötelező. A nyelvoktatás kiscsoportos foglalkozásokon, kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó és beszédközpontú szemléletben folyik, ami magával vonja a szerep-, és szituációs játékok gyakori alkalmazását, mely jól illeszkedik általános nevelési célkitűzéseinkhez. A nyelvcsoportokat a tudásszint figyelembevételével alakítjuk ki. A nyelvórák feladatainak megoldását, valamint a helyes kiejtés megtanulását anyanyelvi tanár segíti.

Iskolánkban, ebben az időszakban folytatódik az informatika oktatása. Ennek feladata a diákok felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikák elsajátítására, valamint a számítástechnikai kultúra és etikett szabályainak megtaníttatása.

3.1.3. Négyosztályos képzés

Négyosztályos képzésünk keretein belül, szeretnénk egyfelől lehetőséget biztosítani azok számára, akik az általános iskolai képzés után gimnáziumi keretek között akarnak felkészülni a felsőoktatásba való tanulásra.

A képzés során elsőbbséget élvez a rendszerező képesség kifejlesztése, amely az addig megtanultak elhelyezésére, rendszerezésére irányul. Ebben az életszakaszban fontosnak tartjuk a megtanult ismeretek alkalmazását, ennek a képességnek a kifejlesztését.

Négyosztályos képzésünkben a következő feladatokat és célokat kívánjuk megvalósítani:

Átfogó, folyamatokat átlátó ismereteket közvetíteni, erre irányuló feladatokat gyakoroltatni minden tantárgy keretein belül.

A képzés első két évében kötelező tantárgyak tanulása során szeretnénk elmélyíteni a tanulókban az addig megtanult ismereteket, tanulják meg azokat rendszerezni, elemezni. A második két évben lehetőséget biztosítunk a továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos tantárgyak tanulásának emelt óraszámban, illetve fakultációs formában.

Megfogalmazott célunk közé tartozik a sikeres érettségi vizsga, amely a felsőoktatás kapuját jelenti, ezért lehetővé válik az érettségi vizsga előrehozása is.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

4.1. Iskolánk képzési struktúrája

Iskolánk négy, hat, -és nyolc évfolyamos szerkezet szerinti képzéssel valósítja meg a Nemzeti Alaptanterven alapuló Kerettantervben és a Köznevelési törvényben előírt képzési feladatait, elsősorban a törvényi előírásokat teljesítve, valamint azon felül egyedi sajátosságai szerint, az alapfeladatokat számos szempontból meghaladva.

A képzés szerkezeti tagozódása:

8 évfolyamos általános tantervű tagozat – 5-12. évfolyam

6 évfolyamos általános tantervű tagozat – 7-12. évfolyam

4 évfolyamos általános tantervű tagozat – 9-12. évfolyam

Tantárgyi rendszerünk:

A NAT műveltségterületeiben leírt tartalmakat a kerettanterv alapján a következő tantárgyakban valósítjuk meg:

Műveltségi terület Helyi tantervünk tantárgya

Anyanyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom,

Ember és társadalom Történelem és állampolgári

ismeretek, Országismeret

Bevezetés a filozófiába, Etika, Biológia, Osztályfőnöki

Ember és természet Biológia, Kémia, Fizika,

Természetismeret

Matematika Matematika

Informatika Informatika

Testnevelés és sport Testnevelés

Földünk és környezetünk Földrajz, Természetismeret

Művészetek Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene, Rajz, Művészettörténet

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Testnevelés és sport Testnevelés

Életvitel és gyakorlati ismeretek Biológia, Osztályfőnöki

Élő idegen nyelv Angol nyelv, Német nyelv, Spanyol nyelv, Francia nyelv

4.2. A helyi tanterv forrásai

Az iskolánk pedagógiai programja helyi tantervének kidolgozásakor az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI által kiadott kerettanterveket alkalmazzuk helyi tantervünk kialakításánál.

A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

4.2.1 Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon (4 osztályos képzés)

Tantárgy

10.

11.

12.

Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Etika

Biológia – egészségtan

Fizika

Kémia

Földrajz

Ének-zene

Vizuális kultúra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

Informatika

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Összesen:

Szabadon tervezhető tantárgyak

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Informatika

Összesen:

Összes (kötelező + szabad) óraszám:

Rendelkezésre maximális álló órakeret:

Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret:

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon (6 osztályos képzés)

Tantárgy

10.

11.

12.

Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Történelem

Etika

Biológia – egészségtan

1,5

Fizika

1,5

Kémia

1,5

Földrajz

1,5

Ének-zene

Vizuális kultúra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Összesen:

Szabadon tervezhető tantárgyak

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Informatika

Összesen:

Összes (kötelező + szabad) óraszám:

Rendelkezésre maximális álló órakeret:

Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret:

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 5–12. évfolyamon (8 osztályos képzés)

Tantárgy

10.

11.

12.

Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Történelem

Etika

Társadalmi és állampolgári ismeretek

Természetismeret

Biológia – egészségtan

1,5

Fizika

1,5

Kémia

1,5

Földrajz

1,5

Ének-zene

Vizuális kultúra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Hon- és népismeret

Művészetek

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Összesen:

Szabadon tervezhető tantárgyak

I. idegen nyelv (Angol)

II. idegen nyelv (Német, Francia, Spanyol)

Matematika

Informatika

Összesen:

Összes (kötelező + szabad) óraszám:

Rendelkezésre maximális álló órakeret:

Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret:

A tantervekben (mindegyik képzésben) a 10% szabadon felhasználható órakeretet az alaptananyag ismereteinek elmélyítésére használjuk fel.

4.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tantervben megfogalmazott követelményeknek, céloknak megfeleljen

Feleljen meg egyrészt a szaktudományi, másrészt - az élettani sajátságokat is figyelembe vevő- tantárgyi elvárásoknak

Legyen segítség a differenciált foglalkoztatásban

Segítse a gyerekek gondolkodásának sokirányú fejlesztését, a tanulók tevékenységén alapuló ismeretelsajátítást

Ne legyen nehéz a használata (tanuló, szülő, pedagógus számára)

A választott segédeszköz folyamatos használata, használhatósága

A tankönyv, tanulmányi segédlet és taneszköz ára legyen reális, nem túl drága

A tankönyv feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak:

Legyen tagolt, hogy a tanuló is könnyen figyelemmel tudja kísérni az anyagot

Nyelvezete a tanuló szintjének megfelelő legyen, ne tartalmazzon túl sok idegen kifejezést, egyszerre ne szerepeljen sok újonnan bevezetett fogalom,

Ne legyenek benne tárgyi tévedések, hibák,

Legyen szép, esztétikus kivitelezésű,

Képanyaga legyen szemléletes és figyelemfelkeltő,

A leckék után szerepeljenek kérdések, amelyek az önellenőrzést segíthetik,

Tartalmazzon minta példákat, adott témakört lefedő feladatokat,

Történelemből legyenek benne források, térképek,

Szellemisége feleljen meg a világnézetileg semleges állami (önkormányzati) iskolával szemben támasztott követelményekkel,

Az egymásra épülő tankönyvcsalád preferálása elsődleges szempont, különösen akkor, ha lefedi az általános iskolai és gimnáziumi oktatást,

Előny, ha a tankönyvhöz tartozik segédlet (munkafüzet, szöveggyűjtemény, feladatlap, tanári kézikönyv)

4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

4.4.1 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A 8 évfolyamos képzésünk első két évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Elsődleges céljaink a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

4.4.2 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4.4.3 A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A gimnázium kilencedik-tizedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmak elsajátítása, az önálló tananyagfeldolgozási képesség elmélyítése.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

4.4.4 A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A két utolsó évfolyamon az elsődleges cél a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a pályaválasztásra.

●

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

●

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

●

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

●

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

●

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei:

Iskolánk tanulói magasabb évfolyamra léphetnek, amennyiben teljesítik az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyi követelményeket.

4.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Iskolánk megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra az iskolai diáksportkör vagy sportegyesület szervezésében valósul meg.

Azok a tanulók, akik versenyszerűen sporttevékenységet folytatnak igazolt, egyesületi tagsággal rendelkeznek vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanulók, kérelem alapján felmenthetők a két sportköri foglalkozás alól.

4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Választható érettségi vizsgatárgyak: Magyar nyelv és irodalom; Történelem; Idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv, spanyol nyelv, olasz nyelv és francia nyelv); Matematika; Fizika; Biológia; Kémia; Földrajz; Testnevelés; Ének–zene; Informatika; Rajz és műalkotások elemzése; Gazdasági ismeretek; Mozgókép-és médiaismeret, Művészettörténet.

A felsorolt tantárgyakból az iskola kötelező jelleggel, vállalja a tanulók felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. Iskolánk helyi tantervének követelményeit teljesítve válik a tanuló jogosulttá az érettségi vizsga teljesítésére.

Iskolánk a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján vállalja.

4.7 Projektoktatás

A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.

A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.

A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

Iskolánk nem él a kötelező projektoktatás lehetőségével, a projektmódszer lehetőségeit a pedagógusok a tanórákon alkalmazzák.

4.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

4.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az ellenőrzés nem csak a tanuló munkáját értékelő és motiváló rendszer, hanem egyben folyamatos visszajelzés a tanári munka hatékonyságára is.

Ellenőrzési rend

Az évközi érdemjegyeknek, illetve az év végi osztályzatoknak a megszerzési lehetőségei iskolánkban.

Az órai számonkérés

1.1

Az órai szóbeli felelet

1.2

A felelet értékű röpdolgozat, írásbeli dolgozat

1.3

A témazáró dolgozat

1.4

A házi feladatok

Az elmaradt dolgozatok pótlása

A tanórán kívüli beszámoló

A félév végi osztályzat

Az év végi osztályzat

Az osztályozóvizsga

A különbözeti vizsgák

A javító és pótvizsgák

Angol célnyelvi évfolyamonkénti vizsgák

10. Rendkívüli tantárgyak

11. A kritériumvizsga

1. Az órai számonkérés:

1.1

Az órai szóbeli felelet:

A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése, nyilvánosság előtti szereplésének gyakoroltatása érdekében alapvetően fontosnak tartjuk az órai szóbeli feleletek mind gyakoribbá tételét. A szóbeli felelés rendjét és tartalmát a szaktanár dönti el. A felelet nem lehet hosszabb 15 percnél. Minden esetben kövesse a tanár – esetleg az osztálytársak – szóbeli értékelése, amely a tartalmi minősítésen túl a formai (nyelvhelyesség, felépítettség, stb.) erényekre és hibákra is hívja fel a figyelmet, azt az érdemjegybe számítsa is be.

1.2

Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat, írásbeli dolgozat)

A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot, írásbeli dolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 30 perc, írásbeli dolgozatnál 45 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson.

A röpdolgozatot és az írásbeli dolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. A naplóba az érdemjegy bekerül, értéke azonos a szóbeli felelet értékével.

1.3

A témazáró dolgozat:

A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított.

Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul.

A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania:

1. Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot.

2. A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni.

A megírt dolgozatokat a tanárnak a megírást követő 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve (osztályozva) ki kell adnia. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is köteles indokolni.

Ha a tanár – saját hibájából – 10 munkanapon kívül adja ki a kijavított dolgozatokat, az azokra adott érdemjegyek elévülnek, azokat a tanár a naplóba nem írhatja be, az év végi osztályzat megállapításánál sem veheti figyelembe.

Az elévülés után a diákoknak joga van kérni az eredményeket, beírásuk után azok nem módosíthatók (törlés).

A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket a tanár a naplóba zöld színnel írja be. A több anyagrészből is álló érdemjegy, nagyobb súllyal esik latba a fél év végi és az év végi osztályzatok kialakításánál, átlagszámítás esetén dupla jegynek számít.

4.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

●

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

●

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

●

A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

A házi feladatok jellemzői

Céljuk az otthoni (napközis) gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és / vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel.

Gimnáziumunkban a felső tagozat 7-12. évfolyamán alkalmanként hosszabb házi feladat is adható (pl.: esszé, értekezés írása), ám erre annyi időt kell adni (pl. 1 hét), amennyi a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett reálisan elvárható.

Évközi szünetekre is lehet házi feladatot feladni, de ennek mennyisége nem haladhatja meg a napi, rendszeres házi feladatok mennyiségét.

A kiselőadások tartása önállóan vállalt plusz feladat, külön értékeljük, ezért ennek elkészítése nem tartozik a házi feladatok közé.

4.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

4.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

a) Mérések szükségessége

Az utóbbi években kimutathatóan romlott a gyermekek és fiatalok egészségi állapota, teherbíró képessége. Az egészségtelen életmód, kevés mozgás, nem megfelelő táplálkozás következményeként egyre több a gerincbeteg, túlsúlyos gyermek. Az egészségügyi világszervezet megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális környezet állapota. Ha megfelelő az egyensúly, – testi, lelki és szociális értelemben – annál egészségesebb az ember.

Az iskolában leginkább a testi egészség fejlesztésére van lehetőség, ezen keresztül érhetünk el megfelelőbb hatást a gyermekek lelki egészségének formálására. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, és a Netfit alapján végzi a méréseket.

b) A mérések célja, gyakorlati haszna

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségjavító hatásának növelése, és tudatosítása a tanulók körében.

Az általános teherbíró - képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Szembesülés a pillanatnyi fizikai állapottal, és viszonyítási lehetőség a megadott követelményekhez.

Minden tanuló – képesség szerinti differenciált terheléssel szükség esetén felzárkóztató programok biztosításával – úgy jusson el a felnőttkorba, hogy egészséges fizikai állapotban legyen és ezt az értéket megőrizni, törekedjen.

Minden tanévben a kiváló és extra minősítést elért, (vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó) rendszeresen sportolni vágyó fiatal – az általa megjelölt sportágban – szakértő edző irányításával kezdje el az élsportolói pályára való felkészülést. Rendszeres testedzés egészségmegtartó és javító szerepének tudatosítása. A fizikai állapot méréséhez önálló, tudatos alkalmazkodás, sportági elméleti ismeretek szükségesek. Ezzel a tanuló sportági ismeretei bővülnek, és készség szintre emelkednek. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést.

4.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

4.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészségnevelés lényegét nem az akciókban, hanem a gondolkodás megváltoztatásában, megváltozásában látjuk. Abban, hogy mindennapi tevékenységeink nagyon fontos nézőpontja az egészség megőrzése legyen, mert e nélkül semmi sem valósítható meg az életben.

Egészséges környezetet biztosítunk tanulóink részére

Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az egészséges életmód gyakorlására:

az étkeztetésben szorgalmazzuk az egészséges táplálkozást,

lehetővé tesszük a rendszeres testedzést,

foglalkozunk a stresszt okozó környezeti tényezőkkel, s igyekszünk csökkenteni hatásukat

Egészséges munkahelyi környezetet biztosítunk dolgozóink részére

Törekszünk a dohányzás s egyéb káros szenvedélyek visszaszorítására.

Cél: a gyermekek, tanulók dohányzásra való rászokásának csökkentése. A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése a dohányzás térbeli korlátozásával, illetve a jelenlegi szabályok szigorú ellenőrzésével. A dohányzás elfogadottságának csökkentése, olyan környezet kialakításával, melyben a nemdohányzó életmód a társadalmi norma.

Közösségi programok

Helyi, közösségi programok támogatása, dohányzásellenes programok tesztelését és bevezetését (füstmentes iskola, munkatársak segítése a leszokásban, tanácsadás), iskolai dohányzásellenes tevékenység kidolgozása (tananyag alkalmazása, tanár-tréning, szülők bevonása, leszokás elősegítése) + programok, különös tekintettel a kortárs oktatókat alkalmazó módszerekre, diákok által tervezett, kivitelezett, szülőket is bevonó programokra.

Az alkohol -és drogprevenció

Cél: az alkohol – és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése.

A tanulóifjúság alkoholfogyasztás mennyiségének jelentős csökkenése. Az alkohol gyermekkori és ifjúsági kipróbálásnak lényeges csökkenése.

Kirándulásokon, iskolán kívüli közös programokon is tiltjuk az alkoholfogyasztást, s szigorúan betartatjuk.

Prevenció fejlesztése: elsődleges és másodlagos (Az elsődleges prevenció az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítéseket jelenti. A másodlagos prevenció körébe tartoznak az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyeknek célja a betegségek megelőzése. Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része a drog-prevenció fejlesztése.

Egészséges táplálkozás elterjesztése

Cél: a táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése és a gyerekek egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással.

Aktív testmozgás elterjesztése

Cél: kialakuljon a mozgás gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Az optimálisnak tartott kötelező órakeretben kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon; a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen.

Biztosítjuk minden tanuló számára minden iskolai évfolyamon (5-12.) a rendszeres testedzést, egészségfejlesztő testmozgást.

AIDS prevenció

Prevenció: Az iskolákban az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismereteket oktatunk, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogelkerülő magatartásának kialakítását.

Interaktív egészségfejlesztési program kialakítása, melynek során a tanulók aktív, cselekvő részesei lesznek egészségük fejlesztésének.

Felelősök köre

Egészségnevelési programunk megvalósítása, de az alábbiakat érinti különösen:

A különböző tantárgyak helyi tanterveibe kerülő témák képviselői (osztályfőnöki, emberismeret, biológia, testnevelés, kémia stb.) a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket állítják össze.

Az, iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős a program speciális területeinek kidolgozásában működik közre. A szabadidő szervező kolléga, a témához kapcsolódó programok összeállításában, megszervezésében segít.

Az így összeállított programhoz beszerezzük az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.

A program elfogadása a nevelőtestület hatásköre.

Összegzés

Fontos, hogy folyamatosan, tartósan érje a gyerekeket az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel kapcsolatos hatás, információ. Ne passzív befogadója legyen a diák az ilyen jellegű ismereteknek, hanem lehetőleg aktív részese. Tudatosítanunk kell a szülőkben és a diákokban, hogy egészségük megőrzése nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek.

Az ezzel kapcsolatos feladatokat ne teherként éljék át, hanem annak tudatában, hogy mindannyiunk jövőjéről van szó! Mértéktartás, kellő motiváltság, vonzóerő – ezekre fektessük a hangsúlyt!

4.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak.

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk.

- a fenntartható fejődés;

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

emberi jogok;

demokrácia;

elővigyázatosság;

biológiai és társadalmi sokféleség;

az ökológiai lábnyom.

4.13.2.1 A környezetei nevelés kívánalmai, jellemzői:

Legyen komplex, rendszer-szemléletű, alkosson összekötő hidat a természet – és humán tudományok között

Egyúttal legyen lokális és globális egyszerre. Nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint minket. Ennek megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. Ugyanakkor nem létezik kizárólag helyi probléma, azt mindig regionális, nemzeti, vagy akár globális szinten kell kezelni.

Jelenjen meg benne mind a jelenről, mind a jövőről való felelősségteljes gondolkodás. Elsődleges feladatunk mindig a jelen helyzeteinek megoldása, ez az, ami személyesen érint minket, ezért komoly szemléletformáló hatása van. Legyen tevékenység-orientált, és neveljen együttműködésre. A tanulási folyamat elengedhetetlen része az aktív részvétel. A környezeti problémák megoldása társadalmi összefogást kíván, ezért fontos az együttműködésre, csoportmunkára való nevelés.

Neveljen problémamegoldásra. Kritikus gondolkodás és kreativitás nélkül nem oldhatók meg a jövő problémái, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon ezen készségek fejlesztése.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

képességet a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, értékelésére;

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

a rendszerszemléletet;

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,

szintetizálás és analizálás;

problémaérzékenység;

kreativitás;

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

konfliktuskezelés és megoldás;

értékelés és mérlegelés készsége.

4.13.2.2 Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden területén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív eszközök segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Munkánk az iskolai élet sok területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már látszik az együttműködés.

Tanórán, nyári táborokban megismertetjük a tanulókkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő és óvó felnőtté.

4.13.2.3 Konkrét célok

Új tervek

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

tantestületen belüli továbbképzés szervezése;

a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

az egészségnevelési program elkészítése,

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése;

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.

Korábbi hagyományaink folytatása

dohányzásellenes és drog-prevenciós program;

téli és nyári táborok szervezése;

a Föld Napja eseménynek a folytatása;

szelektív hulladékgyűjtés;

„érzékenyítés” egymás iránt;

tudatos fogyasztói magatartás kialakítása;

tudatosság kialakítása a környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés igénye iránt;

tudatos pénzügyi kultúra kialakítása.

Szaktárgyi célok

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl: ember és környezet, kapcsolatok, természetismeret)

a kétszintű érettségire való felkészítés

a hétköznapi problémák megjelenítése szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre);

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

informatikai eszközök (laptop, mobiltelefon, applikációk) felhasználása a tanórákon.

4.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelése rendszeresen megtörténik. Szóban és a digitális Mozanaplón keresztül a szülőkkel való kapcsolattartás során, a tanulókkal pedig a szakórákon, osztályfőnöki órákon, illetve az azokon túli időszakokban. Fontos számunkra, hogy az iskola tanulói és szüleik rendszeresen visszajelzést kapjanak az iskolai magatartásról és a szorgalomról.

4.14.1 A magatartás értékelésének elvei

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, írásbeli fegyelmező intézkedésben nem részesült.

Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon kívül is, pontosan jár iskolába.

Változó (3): akinek a felszerelése gyakran hiányos vagy öt óránál több igazolatlan hiányzása van, osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van.

Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van vagy 10-nél több igazolatlan órája van vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.

4.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív.

Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi.

Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos.

Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos.

4.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, nevelőtestületünk jutalmazhatja.

A jutalmazás formái

●

Tanév közben adható jutalmak:

szóbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),

írásbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói),

nyilvános dicséret az iskolaújságban vagy az ünnepélyeken.

●

Tanév végi jutalmak:

a bizonyítványba bejegyzett szaktárgyi vagy általános tantestületi dicséret,

oklevél, jutalomkönyv, tárgyjutalom, érem,

Pasaréti Kupa: az a diák nyerheti el, akinek tanulmányi átlaga a legjobb, és a legtöbb szaktárgyi dicséretet kapta.

Kultúr-Kupa: az a diák kapja, aki a tanévben az iskolánk által szervezett kulturális események legtöbbjén vett részt.

7-próbás bajnok: az a diák érdemli ki, aki a tanévben rendezett iskolai sportversenyeken összesítve a legjobb eredményt érte el.

A pedagógia program érvényessége, nyilvánosságra való hozatala

1. Érvényesség és nyilvánosságra hozatal

Jelen pedagógiai program módosítása 2017. szeptember 1-től kezdődően határozatlan ideig érvényes.

A pedagógiai program alkalmazása valamennyi évfolyam számára kötelező.

A jóváhagyott pedagógiai programot az intézményvezető a nevelőtestület és a szülői közösség előtt ismerteti, nyilvánosságra hozza.

A pedagógiai program minden pedagógus, szülő számára hozzáférhető helyen, az intézmény honlapján kerül elhelyezésre.

Z Á R A D É K

A Pasaréti Gimnázium Diákönkormányzatának képviseletében a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, módosításában leírtakat elfogadjuk.

……………………….………………..

DÖK képviselő

A Pasaréti Gimnázium Szülői Munkaközösségének képviseletében a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, módosításában leírtakat elfogadjuk.

………………………………………..

SZMK képviselő

A Pasaréti Gimnázium nevelőtestülete a pedagógiai program módosítását a 2017. szeptember 1-jei ülésén egyhangúlag elfogadta. Az intézményvezető azt jóváhagyta.

………………………………………..

Intézményvezető

Budapest, 2017. szeptember 1.

A Pasaréti Gimnázium fenntartója a pedagógiai program módosítását jóváhagyta.

………………………………………..

A fenntartó kuratórium elnöke