VIZSGASZABÁLYZAT

A vizsgaszabályzat jogi kerete az 2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII 31.) EMMI rendelet.
A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány-rendelet) vonatkozik.
I. fejezet - Általános rendelkezések
1. Az értékelés elvei
A diákok munkájának értékelése a Pasaréti Gimnáziumban a következők alapján történik:
1. A tanulmányi eredmények értékelése
Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul.
Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül.
Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni.
Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes.
Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek.
2. A magatartás értékelése
Példás (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán valamint azon kívül is, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, írásbeli fegyelmező intézkedésben nem részesült.
Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon kívül is.
Változó (3): akinek öt óránál több igazolatlan hiányzása vagy osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van.
Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van, vagy 10-nél több igazolatlan órája van, vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.
3. A szorgalom értékelése
A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki.
Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív.
Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi.
Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos.
Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos.
2. Az értékelés formái
Szóbeli felelet, röpdolgozat, írásbeli dolgozat, témazáró dolgozat, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, házi feladat, házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladat, írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, önálló vagy csoportos kutatómunka.


 
3. Az oktatás és az értékelés általános elvei
  1. Intézményünkben az éves tananyag elsajátíttatása témakörökre bontva történik az összes évfolyamon minden tantárgyban.
  2. A témaköröket a szaktanárok a Tantárgyi tájékoztatóban ismertetik. A témakör befejeztével a tanulók témazáró nagydolgozatot írnak, mely a legnagyobb súlyú jegyként kerül beszámításra. Az érdemjegyek elnevezése és súlya az alábbiak szerint kerül meghatározásra az elektronikus naplóban és az átlagszámításkor:

    Elnevezés
    Súly
    Témazáró nagydolgozat
    10
    szóbeli felelet
    5
    írásbeli dolgozat
    5
    normáljegy
    5
    röpdolgozat
    3
    órai munka
    3
    projekt jegy
    3
    szódolgozat
    3
    házi feladat
    1

  3. A 11. és 12. évfolyamon lehetőség van az iskola által megadott tantárgyak közül a közép- és emeltszintű érettségire felkészítő oktatás igénybevételére (fakultáció).
  4. A 11. és 12. évfolyamon - év elején, írásbeli kérelemmel– a választott fakultációs tantárgyak megváltoztatására szeptember 30-ig van lehetőség.
  5. A fakultációs órák normál tanórának számítanak, így az ezeken szerzett érdemjegyek és hiányzások számítanak a teljes értékelésben.
4. A számonkérésekkel kapcsolatos külön szabályok
  1. A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb – a tanár betegszabadságát illetve hivatalos távollétét nem beleszámítva – 10 munkanapot követő első szakórán kijavítva megkapja.
  2. Amennyiben a tanár a határideig nem javítja ki az aktuális dolgozatot, az arra adott érdemjegyet a diák nem köteles elfogadni – választhat, hogy az érdemjegy a naplóba kerüljön-e.
  3. A szaktanárnak a számonkérésekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége csak a Témazáró Dolgozat esetén van. A témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel annak megíratása előtt be kell jelenteni.
5. Magántanuló vagy egyéni tanrendes tanulói jogviszony létesítése
  1. A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a köznevelésről szóló §-a, valamint a 2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ a tartalmazza.
  2. Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel.
  3. A magántanulóként vagy egyéni tanrendes tanulóként elsajátítandó tananyag azonos a nappali képzésben résztvevő tanulókéval. A számonkérés egyéni vizsgák alapján történik.
  4. Az egyéni tanrendes tanulókra vonatkozó külön szabályok:
    1. Az egyéni tanrendű tanuló felkészülését három alternatíva alapján szervezheti meg:
      1. negyedévenkénti beszámoló vagy
      2. féléves beszámoló vagy
      3. év végi osztályozó vizsga keretében.
    2. A tanuló a beiratkozáskor előre megkapja a tantárgyankénti témakörfelosztást, illetve a számonkérések fajtáit és időpontjait.
    3. Ha a tanuló saját magának fel nem róható okból nem vesz részt a vizsgán, azt egy későbbi alkalommal pótolhatja. Ellenkező esetben a vizsga eredménye elégtelen.
    4. A tanuló év végi eredményét a tanév során szerzett érdemjegyek átlaga alapján állapítja meg a szaktanár.
    5. Az idegen nyelv és informatika tantárgyak ütemezése a szaktanárral külön egyeztetendők.
    6. 11-12. évfolyamon a tanuló szándéknyilatkozatot tesz arról, hogy mely tantárgyakból kíván érettségizni. Ennek megfelelően változhat a téma- és vizsgabeosztása.
II. fejezet – Tanulmányi idő alatti vizsgák
1. A kritériumvizsga és a kisérettségi
  1. A kritériumvizsga célja, hogy a diákokat a tanult ismeretek rendszerező, az anyagrészek közti kapcsolatokat is láttató összefoglalására késztesse, felkészítse az érettségi vizsga teljesítésére, valamint lehetőséget adjon a tanulók írásbeli és szóbeli beszámolási képességeinek fejlesztésére.
  2. Mindezek alapján a Pedagógiai Program célkitűzéseinek megfelelően a Pasaréti Gimnázium 9., 10., és 11. osztályos tanulói egyes tantárgyakból a második félévben, a 12. osztályos tanulók pedig év elején vizsgákat tesznek.
  3. A kritériumvizsga és a kisérettségi tárgyak a kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv.
  4. A kritériumvizsgák és a kisérettségik letételére a tanév rendjében kitűzött időpontokban van mód.
  5. A kritériumvizsga és a kisérettségi érdemjegyét az érettségi szabályzatnak megfelelően állapítja meg a szaktanár, a középszintű érettségi értékrendszere szerint: 0%-24%; elégséges: 25%-39%; közepes: 40%-59%; jó: 60%-79%; jeles: 80%-100%.
  6. Az év végi érdemjegyek kialakításakor a kritériumvizsga és a kisérettségi jegyét a témazáró dolgozattal azonos súllyal kell figyelembe venni.
  7. Ha a tanuló nem vett részt egy vagy több tantárgy kritérium- vagy kisérettségi vizsgáin, akkor azt köteles pótolni az aktuális tanév utolsó napjáig.
  8. Szabálytalanság miatt felfüggesztett vizsga érdemjegye elégtelennek minősül.
2. Osztályozó vizsga
1. Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,
  • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ a),
  • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ a)
  • aki tanulmányait magántanulóként vagy egyéni tanrendes tanulóként végzi.
2. Az osztályozó vizsgán a tanulónak a megadott témakörök mindegyikéből számot kell adnia.
3. Különbözeti vizsga
1. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki
  • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,
  • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,
  • aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.
2. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki.
4. Javítóvizsga
1. Javítóvizsgát tesz az a tanuló,
  • aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsga letételére a tantestülettől engedélyt kapott. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló további tanulmányairól a nevelőtestület dönt.
  • aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,
  • aki az osztályozó-, pótlóvizsga követelményeinek nem felelt meg.
2. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki.
5. Pótlóvizsga
A tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.
III. fejezet - Tanulmányi idő alatti vizsgák rendje
1. Vizsgaforma, vizsgarészek:
  1. írásbeli vizsga,
  2. szóbeli vizsga,
  3. gyakorlati vizsga.
2. Vizsgaidőszakok
  1. javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 21. – augusztus 31. közötti időszakban,
  2. osztályozó vizsga: a tanév rendjében meghatározott két időszakban,
  3. különbözeti vizsga: szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele történt,
  4. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja a vizsgát szervező oktatási igazgatótól, javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően.
3. A szóbeli vizsgák rendje
  1. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban vizsgáznak. A szóbeli vizsgaeredmények kihirdetésének az osztályozó konferenciát megelőző napig meg kell történnie. Megkezdett vizsga nem szakítható meg.
  2. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a megtekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatóságán, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért.
4. A vizsgák helye, ideje, rendje és magatartási szabályai
  1. A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető.
  2. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illően öltözni. Javító- és pótlóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga előtt le kell adni.
A Vizsgaszabályzatot a Nevelőtestület elfogadta.

Hatályba lépés időpontja: 2015. szeptember 1.

Budapest, 2015. augusztus 28.